A cafeteria rendszer Magyarországon évek óta népszerű módja a munkavállalók béren kívüli juttatásának. A 2017-es év ebből a szempontból is fontos időszak volt, hiszen ekkor is érvényben voltak bizonyos adózási szabályok, amelyek mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat érintették. Ebben a részletes útmutatóban áttekintjük a 2017-es cafeteria adózásának legfontosabb aspektusait, segítve ezzel a tájékozódást ebben a komplex témában.
A cafeteria rendszer lényege, hogy a munkáltató egy meghatározott keretösszeget biztosít a munkavállalói számára, akik ezen a kereten belül választhatnak különböző béren kívüli juttatások közül. Ez a rugalmasság mindkét fél számára előnyös lehetett: a munkavállalók az egyéni igényeiknek leginkább megfelelő juttatásokat vehették igénybe, míg a munkáltatók a béren kívüli juttatások adózási előnyeit kihasználhatták.
2017-ben a béren kívüli juttatások széles skálája állt rendelkezésre a cafeteria rendszeren belül. Ezek a juttatások különböző adózási szabályok alá estek. A leggyakoribb kategóriák közé tartoztak:
A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) továbbra is népszerű elem volt a cafeteria rendszerekben. Három alszámlával rendelkezett: szálláshely, vendéglátás és szabadidő. Mindegyik alszámlára meghatározott összeghatárig lehetett juttatást adni kedvezményes adózással.
2017-ben a SZÉP Kártyára adott juttatások kedvezményes adózás alá estek a meghatározott éves keretösszegekig. A munkáltatónak 27% egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie a juttatás után. A munkavállalót nem terhelte személyi jövedelemadó a keretösszegen belül. A keretösszegek alszámlánként eltérőek voltak.
Az Erzsébet-utalvány egy másik népszerű juttatási forma volt, amelyet étkezési és ajándék célokra lehetett felhasználni. 2017-ben is léteztek különböző típusú Erzsébet-utalványok, amelyek adózása eltérő lehetett.
Az Erzsébet-utalványok adózása függött a felhasználás céljától (étkezés vagy ajándék) és az adott évi szabályozástól. Bizonyos keretek között itt is kedvezményes adózás volt alkalmazható.
A SZÉP Kártyán és az Erzsébet-utalványon kívül számos más béren kívüli juttatás is létezett 2017-ben, mint például:
Ezen juttatások adózása is egyedi szabályok szerint történt. Egyes juttatások adómentesek voltak egy bizonyos összeghatárig, míg mások kedvezményes adókulccsal adóztak.
Fontos megérteni, hogy a cafeteria rendszerben nyújtott juttatások adózása eltért a hagyományos bérjövedelem adózásától. Általánosságban elmondható, hogy a béren kívüli juttatásokra kedvezőbb adószabályok vonatkoztak bizonyos keretek között. A munkáltatók számára ez lehetőséget teremtett a bérköltség optimalizálására, míg a munkavállalók számára a nettó jövedelem növelését jelenthette.
A munkáltatót a béren kívüli juttatások után általában egészségügyi hozzájárulás terhelte. Ennek mértéke 2017-ben 27% volt. Ezt a közterhet a munkáltatónak kellett megfizetnie a juttatás bruttó értéke után.
A munkavállalók számára a béren kívüli juttatások általában kedvezőbb adózásúak voltak, mint a bérjövedelem. Sok esetben a juttatás a meghatározott keretösszegen belül adómentes volt, vagy csak a munkáltatót terhelte közteher utána.
Most nézzük meg részletesebben az egyes juttatástípusok adózását a 2017-es évben.
A SZÉP Kártya három alszámlájára adott juttatások adózása a következőképpen alakult 2017-ben:
A szálláshely alszámlára adott juttatás bizonyos éves keretösszegig kedvezményes adózású volt. A munkáltató 27% EHO-t fizetett utána, a munkavállalót pedig nem terhelte SZJA a kereten belül.
A vendéglátás alszámlára adott juttatásra is vonatkozott egy éves keretösszeg, amelyen belül a munkáltató fizette a 27% EHO-t, és a munkavállaló mentesült az SZJA alól.
A szabadidő alszámla esetében is hasonló elvek érvényesültek: egy meghatározott éves keretösszegig a munkáltató fizette az EHO-t, a munkavállaló pedig nem fizetett SZJA-t.
A 2017-es évre vonatkozó pontos keretösszegek a SZÉP Kártya alszámláin a következők voltak:
Ezeket a keretösszegeket érdemes figyelembe venni a juttatások tervezésekor.
Az Erzsébet-utalványok adózása 2017-ben a felhasználás céljától függött.
Az étkezési célra kiadott Erzsébet-utalványokra bizonyos szabályok vonatkoztak az adózás tekintetében. Meghatározott havi értékhatárig kedvezményes adózás volt érvényben.
Az ajándék célra kiadott Erzsébet-utalványok adózása eltérhetett az étkezési utalványokétól. Itt is figyelembe kellett venni az érvényes jogszabályokat és az esetleges értékhatárokat.
Nézzük meg néhány további gyakori béren kívüli juttatás adózását 2017-ben:
A munkába járáshoz biztosított helyi utazási bérlet bizonyos feltételek mellett adómentes lehetett.
Az iskolakezdési támogatásra vonatkozóan is léteztek adózási szabályok, amelyek meghatározták, hogy milyen feltételekkel lehetett adómentesen vagy kedvezményesen juttatni ezt a támogatást.
A sport- és kulturális belépőkre adott juttatásokra is speciális adózási szabályok vonatkoztak, gyakran éves keretösszegekhez kötve.
A munkáltató által az egészségpénztárba vagy az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulásokra is kedvezményes adózási szabályok vonatkoztak, bizonyos korlátok között.
A cafeteria rendszer számos előnnyel járt mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára 2017-ben is.
A cafeteria rendszer működése általában a következő lépésekből állt 2017-ben:
A 2017-es cafeteria adózással kapcsolatban néhány fontos dolgot érdemes kiemelni:
A 2017-es év a cafeteria rendszer szempontjából egy olyan időszak volt, amikor a béren kívüli juttatások továbbra is fontos szerepet játszottak a munkavállalók kompenzációjában. A SZÉP Kártya, az Erzsébet-utalvány és más juttatások kínáltak lehetőségeket a munkáltatóknak a költséghatékony juttatásra, a munkavállalóknak pedig a személyre szabott előnyökre. A 2017-es adózási szabályok ismerete elengedhetetlen volt a rendszer jogszerű és hatékony működtetéséhez.
Reméljük, ez a részletes útmutató segített Önnek megérteni a cafeteria rendszer 2017-es adózásának lényegét. Ha további kérdései vannak, forduljon szakértőhöz!