A cafeteria rendszer egy rugalmas béren kívüli juttatási forma, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő juttatási csomagot állítsák össze. A 2017-es év jelentős változásokat hozott a cafeteria szabályozásában, ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk az akkori lehetőségekkel és korlátokkal. Ebben a részletes útmutatóban áttekintjük a 2017-es cafeteria rendszer legfontosabb elemeit, beleértve a választható juttatásokat, azok adózási szabályait, és egy átfogó kalkulátort is biztosítunk a tervezéshez.
A cafeteria lényege, hogy a munkáltató egy meghatározott keretösszeget biztosít a munkavállaló számára, aki ezen a kereten belül választhat különböző juttatások közül. Ez a rendszer mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára előnyös lehet, hiszen a juttatások egy része kedvezőbb adózású lehet a bérnél, a munkavállaló pedig személyre szabottan állíthatja össze a juttatási csomagját.
2017-ben a cafeteria rendszerben elérhető juttatások köre széles volt, de az adózási szabályok bizonyos mértékben korlátozták a választható elemeket és azok mennyiségét. A legfontosabb jellemzők közé tartozott a különböző adókulcsok alkalmazása a különböző juttatásokra.
A 2017-es cafeteria rendszerben a juttatások adózása két fő kategóriába sorolható: egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások. Mindkét kategóriára eltérő adó- és járulékszabályok vonatkoztak.
Az egyes meghatározott juttatások közé tartoztak azok a juttatások, amelyek után a munkáltatónak 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és 14% egészségügyi hozzájárulást (EHO) kellett fizetnie. Ide sorolhatóak többek között:
Fontos megjegyezni, hogy az egyes meghatározott juttatások esetében a közterhek a juttatás értékének 1,19-szerese után kerültek megfizetésre (15% SZJA + 14% EHO = 29%, 1 * 1.19 = 1.19-szeres adóalap).
A béren kívüli juttatások esetében a munkáltatónak 15% SZJA-t kellett fizetnie. Ide tartozott például:
A béren kívüli juttatások adóalapja a juttatás értékének 1,19-szerese volt, erre a 15% SZJA terhelte a munkáltatót.
Lássuk részletesebben a 2017-ben elérhető cafeteria juttatási elemeket:
Az étkezési utalvány népszerű juttatási forma volt, amely a munkavállalók számára napi étkezésük költségeinek részbeni vagy teljes fedezésére szolgált. 2017-ben az étkezési utalványok adózása kedvezőbb volt bizonyos értékhatárokig, így sok munkáltató kínálta ezt a lehetőséget.
Az étkezési utalvány egyes meghatározott juttatásnak minősült, így a munkáltatót terhelte a 15% SZJA és a 14% EHO a juttatás értéke után.
Az Erzsébet-utalvány egy speciális utalvány volt, amelyet szabadidős, kulturális és étkezési célokra lehetett felhasználni. 2017-ben ez is az egyes meghatározott juttatások közé tartozott.
Az iskolakezdési támogatás a tanévkezdéshez kapcsolódó költségek (pl. tankönyvek, tanszerek) részbeni fedezésére szolgáló juttatás volt. Ez szintén az egyes meghatározott juttatások közé tartozott 2017-ben.
A kulturális utalvány kulturális intézményekben (pl. mozi, színház, múzeum) történő részvétel költségeinek támogatására nyújtott lehetőséget. Adózása megegyezett az egyes meghatározott juttatásokéval.
A sportutalvány sportolási lehetőségek igénybevételére (pl. edzőterem, uszoda) használható fel. Ez is az egyes meghatározott juttatások körébe tartozott 2017-ben.
Az ajándékutalvány bizonyos feltételek mellett (évente egy alkalommal, a minimálbér 25%-át meg nem haladó értékben) szintén az egyes meghatározott juttatások közé tartozott.
A munkáltató által a munkavállaló magán-nyugdíjpénztári számlájára fizetett hozzájárulás béren kívüli juttatásnak minősült egy bizonyos értékhatárig (a minimálbér 1,5-szereséig).
Hasonlóan a magán-nyugdíjpénztári hozzájáruláshoz, a munkáltató által az önkéntes nyugdíjpénztári számlára fizetett összeg is béren kívüli juttatásnak számított a meghatározott határig.
A munkáltató által az önkéntes egészségpénztári számlára befizetett összeg szintén béren kívüli juttatás volt a törvényi korlátok között.
A munkáltató által fizetett egészségbiztosítási díj szintén a béren kívüli juttatások közé tartozott.
A munkába járáshoz biztosított helyi utazási bérlet adómentes juttatásnak minősült bizonyos feltételek mellett.
A munkáltató határozta meg a munkavállalók számára elérhető cafeteria keretösszegét. Ennek meghatározásakor figyelembe vette a vállalat anyagi lehetőségeit, a munkavállalók igényeit és a jogszabályi kereteket.
A munkavállaló a rendelkezésére álló keretösszegen belül szabadon választhatott a különböző cafeteria juttatási elemek közül. Fontos volt, hogy a választás során figyelembe vegye saját igényeit és az egyes juttatások adózási szabályait.
A cafeteria kalkulátor segít a munkavállalóknak abban, hogy megtervezzék a számukra legkedvezőbb juttatási csomagot. A kalkulátor figyelembe veszi az egyes juttatások értékét és az azokhoz kapcsolódó adókat és járulékokat.
Használja alábbi kalkulátorunkat a 2017-es cafeteria juttatások tervezéséhez. Kérjük, adja meg a rendelkezésére álló keretösszeget, és válassza ki a kívánt juttatásokat.
(A kalkulátor funkcionalitása itt nem implementálható, de egy működő példa a következőképpen nézne ki: felhasználói felület a keretösszeg megadásához, a választható juttatások listája beviteli mezőkkel, és egy gomb a számításhoz, amely megjeleníti a kiválasztott juttatások költségét és a felhasznált keretet.)
Tegyük fel, hogy a rendelkezésre álló cafeteria keretösszeg 200.000 Ft. A munkavállaló az alábbi juttatásokat szeretné igénybe venni:
A kalkulátor segítségével kiszámítható, hogy ezeknek a juttatásoknak mennyi a teljes költsége a munkáltató számára, figyelembe véve az adókat és járulékokat.
Ebben a példában a munkavállaló 150.000 Ft értékű juttatást választott, amelynek a munkáltatói összköltsége 190.103 Ft, ami belefér a 200.000 Ft-os keretbe.
A cafeteria rendszer bevezetése számos előnnyel járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.
A cafeteria rendszer adminisztrációja gondos tervezést és precíz végrehajtást igényel. A munkáltatónak biztosítania kell a megfelelő informatikai hátteret, a munkavállalók tájékoztatását és a juttatások elszámolását