A kisadózó tételes adó (KATA) Magyarországon sok kisvállalkozó számára vonzó adózási forma volt egyszerűsége miatt. Azonban, mint minden adózási módnak, a KATÁ-nak is vannak hátrányai, amelyeket érdemes alaposan megvizsgálni, mielőtt valaki ezt a formát választja. Cikkünkben részletesen feltárjuk a KATA adózás kevésbé előnyös oldalait, segítve ezzel a vállalkozókat a megalapozott döntéshozatalban.
Bár a KATA adminisztratív terhei alacsonyak, számos olyan korlát és negatív vonás létezik, amelyek bizonyos helyzetekben hátrányossá tehetik ezt az adózási módot. Nézzük meg ezeket részletesen.
A KATA egyik legfontosabb korlátja az éves bevételi határ. Ennek túllépése komoly következményekkel járhat. A korábbi szabályozás szerint egy bizonyos bevételi határ felett (amely idővel változott) a túllépő rész után jelentős mértékű adót kellett fizetni. Ez a szabályozás sok vállalkozó számára jelentett bizonytalanságot és arra ösztönözte őket, hogy bevételüket a határ alatt tartsák, akár üzleti lehetőségek visszautasítása árán is. Az aktuális szabályozást mindig érdemes ellenőrizni, de a bevételi korlát ténye önmagában is egy hátrány, hiszen gátat szab a korlátlan növekedésnek anélkül, hogy az adózási forma változna.
Bizonyos esetekben, ha a KATA-s vállalkozás bevételeinek jelentős része egyetlen kifizetőtől származik, az adóhivatal úgy ítélheti meg, hogy a jogviszony valójában munkaviszony, és a vállalkozást társasági adó alanyává nyilváníthatja. Ez nemcsak jelentős adóterhet jelenthet, hanem adminisztratív többletmunkát és jogi vitákat is eredményezhet. A túlzott függőség egyetlen partnertől tehát a KATA adózás egyik komoly hátránya.
A KATA lényege az egyszerűsített adózás, ami azt jelenti, hogy a vállalkozó egy fix összeget fizet havonta, cserébe nem kell részletes költségelszámolást vezetnie. Ez azonban egyben hátrány is lehet, hiszen a KATA-s vállalkozások nem vehetik igénybe azokat az adókedvezményeket, amelyek más adózási formák esetén elérhetőek. Ide tartozhatnak például a fejlesztési adókedvezmény, a kutatás-fejlesztési kedvezmény vagy a kis- és középvállalkozások adókedvezményei. Továbbá, mivel a KATA egy tételes adó, a vállalkozás tényleges költségei nem befolyásolják az adófizetési kötelezettséget, így a költségek elszámolására sincs lehetőség, ami magas költségszintű tevékenységek esetén jelentős hátrány lehet.
A KATA-ban fizetett adó egy része tartalmaz társadalombiztosítási járulékot is, azonban ez a járulék általában a minimálbér vagy annak egy meghatározott százaléka alapján kerül megállapításra, még akkor is, ha a vállalkozás tényleges bevétele ennél magasabb. Ez azt jelenti, hogy a KATA-s vállalkozók társadalombiztosítási ellátásai (például táppénz, nyugdíj) alacsonyabbak lehetnek, mint azoké, akik a tényleges jövedelmük után fizetnek járulékot. Ez különösen hosszú távon, például a nyugdíj szempontjából jelenthet hátrányt.
A KATA egy meglehetősen merev adózási forma. A szabályok változása esetén a KATA-s vállalkozásoknak gyakran nehezebb alkalmazkodniuk, mint azoknak, akik más, rugalmasabb adózási formát választottak. Az elmúlt években több alkalommal is jelentősen módosultak a KATA szabályai, ami sok vállalkozó számára okozott bizonytalanságot és szükségessé tette az adózási forma váltását. Ez a kiszámíthatatlanság szintén a KATA egyik hátránya.
Bár az adminisztratív egyszerűség gyakran a KATA legnagyobb előnyeként kerül említésre, bizonyos helyzetekben ez is lehet hátrány. Például, ha a vállalkozás növekedni kezd, és komplexebb pénzügyi folyamatokkal szembesül, a KATA egyszerűsített könyvelése már nem biztos, hogy elegendő részletességgel tükrözi a valós gazdasági helyzetet. Ilyenkor a részletesebb könyvelés és a más adózási formák által nyújtott lehetőségek (például költségelszámolás) előnyösebbek lehetnek.
Hogy jobban megértsük a KATA hátrányait, nézzünk néhány konkrét példát:
A fentiek alapján látható, hogy bár a KATA sokak számára ideális lehet, vannak olyan esetek, amikor más adózási formák előnyösebbek lehetnek. Összefoglalva, nem érdemes a KATA-t választani, ha:
Ha a KATA hátrányai miatt egy másik adózási forma tűnik megfelelőnek, érdemes megvizsgálni a következő lehetőségeket:
A KATA adózás kétségtelenül sok előnnyel jár a kisvállalkozások számára, különösen az alacsony adminisztratív terhek tekintetében. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a hátrányait sem. A bevételi korlátok, a kieső kedvezmények, a társadalombiztosítási ellátások alacsonyabb szintje és a rugalmatlanság mind olyan tényezők, amelyek miatt bizonyos helyzetekben más adózási formák lehetnek a megfelelőbbek. A vállalkozóknak alaposan mérlegelniük kell saját helyzetüket és a KATA lehetséges hátrányait, mielőtt döntést hoznak.
A KATA vagy más adózási forma választásakor érdemes figyelembe venni a vállalkozás hosszú távú terveit, a várható bevételt és költségeket, valamint a személyes prioritásokat (például a társadalombiztosítási ellátások szintjét). Szükség esetén érdemes adószakértő véleményét is kikérni a legmegfelelőbb döntés meghozatalához.
Az adószabályok időről időre változhatnak, ami befolyásolhatja a KATA vonzerejét is. Éppen ezért fontos, hogy a KATA-s vállalkozások folyamatosan tájékozódjanak az aktuális szabályozásról és felkészüljenek az esetleges változásokra.
Röviden összefoglalva, a KATA hátrányai közé tartozhatnak a bevételi korlátok, a túlzott függőség egyetlen kifizetőtől, a kieső adókedvezmények, az alacsonyabb társadalombiztosítási ellátások és a rugalmatlanság. Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni a döntéshozatal során.
A KATA egy hasznos adózási forma lehet sok kisvállalkozó számára, de nem minden esetben a legjobb választás. A hátrányok alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozók megalapozott döntést hozhassanak a saját üzleti helyzetüknek leginkább megfelelő adózási módról.