Üdvözöljük átfogó útmutatónkban, amely részletesen bemutatja a kisadózó tételes adó (KATA) rendszerét különös tekintettel a mellékállásban végzett vállalkozói tevékenységre. Célunk, hogy minden szükséges információt megadjunk ahhoz, hogy Ön megalapozott döntést hozhasson arról, hogy a KATA adózási forma megfelelő-e az Ön számára mellékállásban folytatott üzleti tevékenységéhez. Ebben a cikkben részletesen feltárjuk a KATA rendszerének működését, a jogosultsági feltételeket, a fizetendő adókat és járulékokat, az előnyöket és hátrányokat, valamint gyakorlati tanácsokat adunk a mellékállásban KATA-zó egyéni vállalkozók számára.
A kisadózó tételes adó (KATA) egy egyszerűsített adózási forma Magyarországon, amelyet elsősorban kisvállalkozások és egyéni vállalkozók számára hoztak létre. A KATA lényege, hogy a vállalkozónak nem a tényleges bevétele vagy nyeresége után kell adót fizetnie, hanem egy fix havi összeget. Ez a rendszer különösen vonzó lehet azok számára, akik mellékállásban végeznek vállalkozói tevékenységet, mivel egyszerű adminisztrációt és könnyen tervezhető adófizetést tesz lehetővé.
A KATA adózási forma különösen előnyös lehet azok számára, akik mellékállásban végeznek olyan tevékenységet, amely alacsony költséggel jár, és a bevételük viszonylag stabil vagy jól becsülhető. Ilyen tevékenységek lehetnek például:
Ahhoz, hogy valaki mellékállásban KATA-t választhasson, bizonyos feltételeknek kell megfelelnie. Ezek a feltételek biztosítják, hogy a KATA rendszer valóban a kisvállalkozások és a mellékállásban tevékenykedők számára nyújtson egyszerűsített adózási lehetőséget.
Ha Ön mellékállásban szeretne KATA-t választani, fontos figyelembe vennie, hogy a főállása befolyásolhatja a KATA-val kapcsolatos kötelezettségeit. Például, ha Ön főállásban biztosított (pl. munkaviszonyban áll), akkor a KATA-val kapcsolatos járulékfizetési kötelezettségei eltérhetnek attól, mintha nem lenne főállása.
A KATA törvény értelmében főállásnak minősül többek között:
Ha Ön rendelkezik ilyen főállással, akkor a KATA szerinti tevékenysége mellékállásnak minősül.
A mellékállásban KATA-zó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségei eltérhetnek a főállású KATA-sokétól. A legfontosabb különbség a társadalombiztosítási járulékok fizetésében mutatkozik.
A KATA adó havi mértéke függ attól, hogy a vállalkozó alanyi adómentes-e az áfa tekintetében, és hogy milyen bevételi sávba esik. Mellékállásban általában a kedvezőbb adómértékek érvényesek, mivel a főállás már biztosítja a társadalombiztosítási ellátásokhoz való jogosultságot.
Mellékállásban a havi 25.000 Ft-os KATA adó fizetése is lehetséges bizonyos feltételek mellett (pl. ha a vállalkozó főállásban biztosított).
Ha Ön mellékállásban KATA-zik, és főállása alapján már rendelkezik társadalombiztosítással, akkor a KATA után nem kell külön társadalombiztosítási járulékot fizetnie az alacsonyabb összegű KATA adó megfizetése esetén. Azonban, ha a magasabb összegű KATA adót választja (75.000 Ft), akkor magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásokra szerezhet jogosultságot.
A havi 25.000 Ft-os KATA adó fizetésének feltétele, hogy a kisadózó a tárgyhónapban legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álljon, vagy köznevelési, szakképzési intézményben nappali rendszerű oktatásban vegyen részt, vagy nyugdíjas legyen.
A KATA adózási forma számos előnnyel járhat a mellékállásban vállalkozóknak, ami miatt sokan ezt a rendszert választják.
A KATA egyik legnagyobb előnye az egyszerűsége. A fix havi adóösszegnek köszönhetően könnyen tervezhetőek a költségek, és az adminisztrációs terhek is jelentősen alacsonyabbak a hagyományos adózási formákhoz képest. Nem kell bonyolult könyvelést vezetni, elegendő a bevételeket nyilvántartani.
Mellékállásban a KATA adója gyakran alacsonyabb lehet, mint más adózási formákban, különösen akkor, ha a vállalkozás költségei alacsonyak, és a bevétel nem kiemelkedően magas. A havi 25.000 Ft-os adóteher sokak számára kedvező lehetőség.
Bizonyos bevételi határig (jelenleg 12 millió forint évente) a KATA-s vállalkozók alanyi adómentességet élvezhetnek az áfa tekintetében, ami tovább egyszerűsíti az adminisztrációt és csökkentheti a bürokratikus terheket.
Bár a KATA számos előnnyel jár, fontos tisztában lenni a lehetséges hátrányokkal is, különösen mellékállásban végzett tevékenység esetén.
A KATA rendszerben éves bevételi korlát van érvényben (jelenleg 18 millió forint). Ennek túllépése esetén magasabb adót kell fizetni a túllépő rész után, ami kevésbé teszi vonzóvá ezt az adózási formát, ha jelentős bevételre számítunk.
Mivel a KATA tételes adó, a vállalkozás költségei nem befolyásolják az adófizetési kötelezettséget. Ez hátrányos lehet, ha a vállalkozás jelentős költségekkel jár.
Ha Ön mellékállásban KATA-zik és a havi 25.000 Ft-os adót fizeti, akkor a KATA után nem szerez további társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságot. Ez nem feltétlenül hátrány, ha Ön főállása alapján már biztosított, de fontos ezt figyelembe venni.
Ha Ön mellékállásban KATA-t választ, néhány gyakorlati tanács segíthet a sikeres működésben és az esetleges buktatók elkerülésében.
Fontos, hogy rendszeresen nyomon kövesse a bevételeit, hogy ne lépje túl az éves bevételi korlátot. Érdemes egy egyszerű táblázatot vagy szoftvert használni erre a célra.
Legyen tisztában a számlázási szabályokkal. KATA-s vállalkozóként is ki kell állítania számlát a teljesített szolgáltatásokról vagy értékesített termékekről.
Bár a KATA adminisztrációja egyszerűbb, érdemes lehet konzultálni egy könyvelővel a kezdetekkor és időnként, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden szabályt betart.
Az adószabályok időről időre változhatnak, ezért fontos, hogy figyelemmel kísérje a KATA-val kapcsolatos híreket és jogszabályokat.
A KATA rendszerben a vállalkozók bizonyos bevételi határig alanyi adómentesek lehetnek az általános forgalmi adó (áfa) alól. Ez azt jelenti, hogy nem kell áfát felszámítaniuk a számláikon, és nem igényelhetik vissza az áfát a beszerzéseik után.
Az alanyi adómentesség választásának feltétele, hogy a vállalkozás várható éves bevétele ne haladja meg a törvényben meghatározott értékhatárt (jelenleg 12 millió forint). Ha a bevétel meghaladja ezt a határt, vagy a vállalkozó úgy dönt, lemondhat az alanyi adómentességről, és áfakörbe kerülhet.
Ha Ön mellékállásban KATA-zik és áfakörbe kerül, akkor áfát kell felszámítania a számláin, és áfa bevallást kell benyújtania. Ugyanakkor jogosult lehet a beszerzéseihez kapcsolódó áfa visszaigénylésére is. Ez megnövelheti az adminisztratív terheket.
Bizonyos esetekben a KATA adózási forma megszűnhet, vagy a vállalkozó maga dönthet a megszüntetés mellett. Fontos tisztában lenni a megszűnés feltételeivel és következményeivel, különösen mellékállásban végzett tevékenység esetén.
A KATA megszűnése után a vállalkozónak más adózási formát kell választania. Ez járhat azzal, hogy bonyolultabb könyvelési és adózási szabályoknak kell megfelelnie. Érdemes előre tájékozódni a lehetséges alternatív adózási formákról.
A KATA adózási forma sokak számára vonzó lehetőség mellékállásban végzett vállalkozói tevékenységhez az egyszerűsége és az alacsonyabb adóterhei miatt. Azonban fontos figyelembe venni a jogosultsági feltétele