Ebben az átfogó cikkben részletesen feltárjuk a citromsav és a szódabikarbóna közötti lenyűgöző kémiai reakciót. Megvizsgáljuk a reakció tudományos hátterét, lépésről lépésre bemutatjuk a folyamatot, és feltárjuk a gyakorlati alkalmazásainak széles skáláját a háztartástól a tudományos kísérletekig. Célunk, hogy egy olyan mélyreható és érthető képet nyújtsunk erről a gyakori, mégis sokoldalú reakcióról, amely minden kérdésére választ ad.
A citromsav (C₆H<0xE2><0x82><0x88>O0x88>0x82>0xe2><0xE2><0x82><0x87>) egy gyenge szerves sav, amely természetesen megtalálható számos gyümölcsben, különösen a citrusfélékben, mint a citrom és a lime. Kémiailag egy trikarbonsav, ami azt jelenti, hogy molekulájában három karboxilcsoport (-COOH) található. Ezek a karboxilcsoportok teszik a citromsavat savassá, mivel képesek protonokat (H⁺ ionokat) leadni vizes oldatban.0x87>0x82>0xe2>
A szódabikarbóna, más néven nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO₃), egy gyenge bázis. Ionos vegyület, amely nátriumionokból (Na⁺) és hidrogén-karbonát ionokból (HCO₃⁻) áll. A hidrogén-karbonát ion képes protonokat felvenni, ami a bázikus tulajdonságát adja.
Amikor a citromsav és a szódabikarbóna vizes környezetben találkozik, egy klasszikus sav-bázis reakció következik be. A reakció lényegében a citromsav protonjainak átadása a hidrogén-karbonát ionoknak.
A citromsav, lévén egy trikarbonsav, három proton leadására képes. Az első lépésben egy citromsav molekula lead egy protont egy hidrogén-karbonát ionnak:
$$\text{C}_6\text{H}_8\text{O}_7(aq) + \text{NaHCO}_3(s) \rightarrow \text{NaH}_2\text{C}_6\text{H}_5\text{O}_7(aq) + \text{H}_2\text{CO}_3(aq)}$$
Itt nátrium-dihidrogén-citrát és szénsav (H₂CO₃) keletkezik.
A keletkezett szénsav egy instabil vegyület, amely spontán módon bomlik vízre (H₂O) és szén-dioxidra (CO₂):
$$\text{H}_2\text{CO}_3(aq) \rightarrow \text{H}_2\text{O}(l) + \text{CO}_2(g)$$
Ez a szén-dioxid gáz képződése az, ami a pezsgést vagy buborékolást okozza, amelyet a citromsav és a szódabikarbóna reakciójakor megfigyelhetünk.
A teljes, ionos egyenlet a következőképpen írható le, figyelembe véve a citromsav mindhárom protonjának reakcióját a szódabikarbónával:
$$\text{C}_6\text{H}_8\text{O}_7(aq) + 3\text{NaHCO}_3(s) \rightarrow \text{Na}_3\text{C}_6\text{H}_5\text{O}_7(aq) + 3\text{H}_2\text{O}(l) + 3\text{CO}_2(g)$$
Ebben a reakcióban nátrium-citrát, víz és szén-dioxid keletkezik.
Amikor a citromsav és a szódabikarbóna reakcióba lép, több jól megfigyelhető jelenség kíséri a folyamatot:
A citromsav és a szódabikarbóna reakciójának köszönhető tulajdonságokat széles körben kihasználják a háztartásban:
A keletkező szén-dioxid gáz és a lúgos kémhatású oldat kombinációja hatékony természetes tisztítószert eredményez. Alkalmazható:
Bár a sütőpor is tartalmaz szódabikarbónát és valamilyen savas komponenst (nem feltétlenül citromsavat), a szódabikarbóna önmagában is felhasználható tészták lazítására, különösen savas összetevők (pl. joghurt, író, méz) jelenlétében. A keletkező szén-dioxid gáz légbuborékokat hoz létre a tésztában, ami könnyebbé és levegősebbé teszi a süteményeket.
A szódabikarbóna önmagában is jól ismert szagsemlegesítő. A citromsavval való reakciója során felszabaduló szén-dioxid tovább segítheti a kellemetlen szagok elűzését, például a hűtőszekrényből vagy a szemetesből.
A citromsav és a szódabikarbóna reakciója látványos és könnyen kivitelezhető, ezért népszerű demonstrációs kísérlet a kémia oktatásában:
A reakció egyszerű módot kínál a szén-dioxid gáz előállítására laboratóriumi körülmények között. A keletkező gáz összegyűjthető és különféle kísérletekhez felhasználható (pl. a szén-dioxid sűrűségének bemutatása, a láng eloltása).
A klasszikus “vulkán” kísérlet során ecetet (amely ecetsavat tartalmaz) használnak szódabikarbónával, hogy látványos “kitörést” idézzenek elő. Hasonló hatás érhető el citromsav és szódabikarbóna keverékével is, különösen, ha színezéket adunk hozzá a “lávához”. Ez a kísérlet szemlélteti a gázképződést és a nyomásváltozást.
A reakció vizuálisan is jól szemlélteti a sav-bázis reakció lényegét és a gázképződést. A pezsgés egyértelmű jele a kémiai változásnak.
Ahhoz, hogy mélyebben megértsük a citromsav és a szódabikarbóna reakcióját, érdemes részletesebben megvizsgálni a kémiai mechanizmust. Mint említettük, a citromsav egy triprotikus sav, ami azt jelenti, hogy három disszociálható protonnal rendelkezik. A disszociáció lépésenként történik:
$$\text{C}_6\text{H}_8\text{O}_7(aq) \rightleftharpoons \text{H}^+(aq) + \text{H}_2\text{C}_6\text{H}_5\text{O}_7^-(aq) \quad (K_{a1} \approx 3.2 \times 10^{ -4})$$
$$\text{H}_2\text{C}_6\text{H}_5\text{O}_7^-(aq) \rightleftharpoons \text{H}^+(aq) + \text{HC}_6\text{H}_5\text{O}_7^{2- }(aq) \quad (K_{a2} \approx 1.7 \times 10^{ -5})$$
$$\text{HC}_6\text{H}_5\text{O}_7^{2- }(aq) \rightleftharpoons \text{H}^+(aq) + \text{C}_6\text{H}_5\text{O}_7^{3- }(aq) \quad (K_{a3} \approx 4.0 \times 10^{ -6})$$
A szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) vizes oldatban hidrolizál, gyengén lúgos kémhatást eredményezve:
$$\text{HCO}_3^-(aq) + \text{H}_2\text{O}(l) \rightleftharpoons \text{H}_2\text{CO}_3(aq) + \text{OH}^-(aq)$$
Amikor a citromsav és a szódabikarbóna összekeveredik vizes közegben, a citromsav által leadott protonok (H⁺) reagálnak a hidrogén-karbonát ionokkal (HCO₃⁻):
$$\text{H}^+(aq) + \text{HCO}_3^-(aq) \rightarrow \text{H}_2\text{CO}_3(aq)$$
A keletkezett szénsav (H₂CO₃) pedig, mint korábban említettük, instabil és bomlik vízre és szén-dioxidra:
$$\text{H}_2\text{CO}_3(aq) \rightarrow \text{H}_2\text{O}(l) + \text{CO}_2(g)$$
A reakció sebessége függ a reaktánsok koncentrációjától, a hőmérséklettől és a rendelkezésre álló felülettől (szilárd szódabikarbóna esetén). Minél finomabb por formájában van a szódabikarbóna, annál gyorsabban reagál a citromsavval, mivel nagyobb a fajlagos felülete.
A reakció egyenlete megmutatja a reaktánsok és a termékek közötti moláris arányokat. A teljes reakcióegyenlet:
$$\text{C}_6\text{H}_8\text{O}_7 + 3\text{NaHCO}_3 \rightarrow \text{Na}_3\text{C}_6\text{H}_5\text{O}_7 + 3\text{H}_2\text{O} + 3\text{CO}_2$$
Ez azt jelenti, hogy 1 mol citromsav 3 mol szódabikarbónával reagál. A móltömegek figyelembevételével kiszámíthatjuk a tömegarányokat is:
Tehát 192.12 g citromsav reagál 3 * 84.01 g = 252.03 g szódabikarbónával. A tömegarány tehát körülbelül 1:1.31 (citromsav:szódabikarbóna).
Ha nem sztöchiometrikus arányban keverjük az anyagokat, akkor az egyik reaktánsból feleslegben marad. Például, ha több citromsavat adunk a szükségesnél, az oldat a reakció végén savasabb lesz. Ha több szódabikarbónát adunk, az oldat lúgosabb maradhat.
Bár a citromsav és a szódabikarbóna általában biztonságos háztartási anyagok, a reakció során néhány dologra érdemes figyelni: