Az energetikai tanúsítvány egyre gyakrabban kerül elő az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézés során. Sokan joggal teszik fel a kérdést: vajon minden esetben szükség van rá? Ebben a részletes útmutatóban feltárjuk, hogy melyek azok az esetek, amikor a jogszabályok szerint nem kötelező az energetikai tanúsítvány beszerzése. Célunk, hogy átfogó képet nyújtsunk a témáról, eloszlatva ezzel a gyakori félreértéseket és segítve az eligazodást a komplex szabályozási környezetben.
Mielőtt a kivételekbe mélyednénk, érdemes röviden összefoglalni, hogy általánosságban mikor szükséges az energetikai tanúsítvány. A hatályos jogszabályok értelmében energetikai tanúsítványt kell készíttetni:
Ezek az esetek képezik a főszabályt. Azonban számos olyan kivétel létezik, amikor a fenti helyzetek ellenére sem kötelező a tanúsítvány elkészítése. A következőkben ezeket a kivételeket részletezzük.
Most pedig térjünk rá a lényegre: melyek azok az épületek és esetek, amelyek mentesülnek az energetikai tanúsítvány készítésének kötelezettsége alól? A jogszabályok világos iránymutatást adnak ebben a tekintetben. Lássuk a részleteket:
Nem kell energetikai tanúsítvány olyan épületre vagy önálló rendeltetési egységre, amelyet a szerződés megkötésekor nem használnak, és a vevő, illetve a bérlő nyilatkozik arról, hogy azt a szerződés megkötését követően nem kívánja használni. Ez a kivétel leginkább a felújításra váró, üresen álló ingatlanokra vonatkozik. Fontos azonban, hogy a nem használat tényét a szerződésben rögzíteni kell, és a jövőbeni nem használati szándékot a vevőnek/bérlőnek nyilatkozatban kell megerősítenie.
Azok az épületek sem kötelesek energetikai tanúsítványra, amelyeket rendeltetésük szerint két évet meg nem haladó ideig használnak. Ide tartozhatnak például ideiglenes irodák építkezéseken, vagy szezonális jelleggel felállított építmények. A rövid távú használat indokolja a tanúsítási kötelezettség alóli mentességet.
A mezőgazdasági rendeltetésű épületekre sem vonatkozik az energetikai tanúsítvány készítésének kötelezettsége. Ez a kivétel azokra az építményekre vonatkozik, amelyeket elsősorban növénytermesztésre, állattartásra, vagy az ezekkel kapcsolatos termékek feldolgozására és tárolására használnak. Például istállók, pajták, terménytárolók esnek ebbe a kategóriába.
Az országos műemlékvédelmi nyilvántartásban szereplő, vagy helyi védelem alatt álló épületek szintén mentesülnek az energetikai tanúsítvány készítésének kötelezettsége alól, amennyiben a tanúsítvány elkészítése a védett értékekkel összeegyeztethetetlen műszaki beavatkozást tenne szükségessé. Ebben az esetben a műemléki értékek megőrzése elsőbbséget élvez az energiahatékonysági szempontokkal szemben.
Az istentiszteletre használt épületekre (például templomok, kápolnák) sem vonatkozik az energetikai tanúsítvány kötelezettsége. Ennek hátterében az áll, hogy ezen épületek használata és energetikai jellemzői jelentősen eltérnek a lakó- vagy kereskedelmi célú épületektől.
A jogszabályok meghatároznak egy nettó alapterület határt is. Azok az épületek vagy önálló rendeltetési egységek, amelyeknek a hasznos alapterülete 50 m²-nél kisebb, nem kötelesek energetikai tanúsítványra. Ez a kivétel a kisebb méretű lakásokra, nyaralókra vagy üzlethelyiségekre vonatkozhat.
Bizonyos ipari létesítmények és műhelyek esetében is fennállhat a mentesség az energetikai tanúsítvány alól, különösen akkor, ha az épületben technológiai folyamatok zajlanak, amelyek energiaigénye jelentősen meghaladja az épület üzemeltetéséhez szükséges energiát. Ezekben az esetekben az épület energetikai minősítése kevésbé releváns a fő tevékenység energiafelhasználásához képest.
A nem lakás céljára szolgáló, fűtetlen épületek sem esnek a tanúsítási kötelezettség alá. Ide tartozhatnak például egyes raktárak, tárolók, amelyekben nincs fűtési rendszer kiépítve.
A nyaralók és üdülőépületek esetében is lehet mentesség, ha azok éves szinten négy hónapnál rövidebb ideig kerülnek használatra. Ebben az esetben a szezonális és rövid ideig tartó használat indokolja a kivételt.
A fenti kivételek a 2015. évi CXL. törvény az épületek energiahatékonyságáról és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben kerülnek rögzítésre. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes kivételek feltételei pontosan definiáltak a jogszabályokban, ezért minden esetben érdemes tájékozódni a hatályos előírásokról, vagy szakértő véleményét kikérni.
Amennyiben úgy gondolja, hogy az Ön ingatlanja valamelyik kivételi kategóriába tartozik, érdemes a vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat megismernie. Ez segíthet abban, hogy pontosan megértse a feltételeket és elkerülje a felesleges adminisztratív terheket.
Az energetikai tanúsítvánnyal és a kivételekkel kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések. Az alábbiakban a leggyakoribbakat gyűjtöttük össze és válaszoltuk meg:
Ebben az esetben javasoljuk, hogy konzultáljon egy energetikai tanúsítóval vagy tájékozódjon az illetékes építésügyi hatóságnál. Ők pontos tájékoztatást tudnak nyújtani az Ön egyedi helyzetére vonatkozóan.
Igen, még akkor is érdemes lehet elkészíttetni az energetikai tanúsítványt, ha az nem kötelező. Egyrészt tájékoztatást nyújt az épület energiahatékonyságáról, ami segíthet a felújítási tervek meghozatalában vagy az ingatlan értékének megítélésében. Másrészt, egy kedvező energetikai besorolás növelheti az ingatlan vonzerejét eladás vagy bérbeadás során.
A mentesség az egyes önálló rendeltetési egységekre (pl. lakásokra) és a teljes épületekre is vonatkozhat, attól függően, hogy az adott egység vagy épület megfelel-e a kivételi feltételeknek. Például egy 50 m² alatti lakás egy társasházban is mentesülhet a tanúsítvány alól.
Ha egy olyan esetben nem készül el az energetikai tanúsítvány, amikor az kötelező lenne (például eladás vagy bérbeadás során), az jogi következményekkel járhat. A hatóságok bírságot szabhatnak ki, és az adásvételi vagy bérleti szerződés is érvénytelenné válhat.
Összefoglalva, az alábbi esetekben nem kötelező az energetikai tanúsítvány:
Reméljük, hogy ez a részletes útmutató segített tisztázni, hogy az Ön esetében szükség van-e energetikai tanúsítványra. Ha további kérdései merülnek fel, ne habozzon szakértőhöz fordulni!
Ahhoz, hogy még átfogóbb képet kapjunk az energetikai tanúsítvány kötelezettségének alóli kivételekről, érdemes az egyes pontokat részletesebben is megvizsgálnunk. A jogalkotó célja a kivételek megállapításakor az volt, hogy ne terhelje felesleges adminisztratív kötelezettségekkel azokat az eseteket, ahol az energetikai tanúsítvány készítése nem szolgálna érdemi célt, vagy ahol az aránytalan terhet jelentene.
Amikor egy épület vagy önálló rendeltetési egység használaton kívül van, annak energetikai jellemzői a tényleges használat hiányában kevésbé relevánsak. Ha a vevő vagy bérlő kifejezetten nyilatkozik arról, hogy az ingatlant a szerződés megkötését követően sem kívánja használni (például azonnali felújítás vagy bontás a cél), akkor a tanúsítvány elkészítése valóban felesleges lenne. Fontos azonban, hogy ez a szándék egyértelműen dokumentálva legyen a szerződésben.