Az allergia napjaink egyik leggyakoribb krónikus megbetegedése, amely emberek millióinak életét keseríti meg világszerte. Magyarországon is jelentős a betegek száma, akik a különböző allergének – pollenek, poratkák, állatszőr, penészgombák, ételek – hatására kellemetlen, sokszor az életminőséget jelentősen rontó tüneteket tapasztalnak. Ebben a részletes útmutatóban átfogó képet nyújtunk az allergiáról, annak lehetséges kiváltó okairól, a leggyakoribb tünetekről, valamint a rendelkezésre álló allergia elleni gyógyszerekről és terápiás lehetőségekről, amelyek segíthetnek a tünetek hatékony kezelésében és az életminőség javításában.
Az allergia valójában az immunrendszer túlzott reakciója olyan ártalmatlan anyagokra, amelyeket allergéneknek nevezünk. Amikor egy allergiás személy először találkozik egy adott allergénnel, a szervezete antitesteket termel ellene. Későbbi találkozások alkalmával ezek az antitestek aktiválják az immunsejteket, amelyek különböző kémiai anyagokat, például hisztamint szabadítanak fel. A hisztamin felelős az allergiás reakciók jellegzetes tüneteiért.
Számos különböző anyag válthat ki allergiás reakciót. A leggyakoribb allergének közé tartoznak:
A pollenallergia, más néven szénanátha, a leggyakoribb allergiás megbetegedések egyike. A fák, a fűfélék és a gyomnövények virágzása során a levegőbe kerülő pollenek váltják ki a tüneteket, amelyek szezonálisan jelentkeznek. Tavasszal a fák (pl. nyír, éger, mogyoró), nyáron a fűfélék, ősszel pedig a parlagfű pollenje okozza a legtöbb panaszt. A pollenkoncentráció napi és időjárási viszonyoktól is függ, száraz, szeles időben magasabb, míg esős időben alacsonyabb lehet.
A poratkák mikroszkopikus méretű élőlények, amelyek a házi porban élnek, különösen a matracokban, ágyneműben, kárpitozott bútorokban és szőnyegekben. A poratka allergia egész évben fennálló tüneteket okozhat, amelyek különösen reggelente erősödhetnek. A poratka ürüléke tartalmaz olyan fehérjéket, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki.
Az állatszőr allergia gyakori, különösen a macska- és kutyatartók körében. Az allergiát nem maga a szőr okozza, hanem az állatok bőréből, nyálából és vizeletéből származó fehérjék, amelyek a szőrhöz tapadva terjednek a levegőben és a felületeken. Még a rendszeres takarítás sem feltétlenül szünteti meg teljesen az allergéneket.
A penészgombák spórái a levegőben terjednek, és nedves, rosszul szellőző helyeken telepednek meg (pl. fürdőszoba, pince). A penészgomba allergia tünetei egész évben jelentkezhetnek, de nedvesebb időszakokban felerősödhetnek.
Az ételallergia során az immunrendszer bizonyos élelmiszerekben található fehérjékre reagál. A leggyakoribb ételallergének közé tartozik a tej, tojás, földimogyoró, diófélék, szója, búza, hal és kagylófélék. Az ételallergia tünetei a bőrkiütéstől a gyomor-bélrendszeri panaszokon át a súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakcióig terjedhetnek.
A fentieken kívül számos más anyag is okozhat allergiás reakciót, például rovarcsípések (méh, darázs), gyógyszerek, latex, vagy bizonyos fémek.
Az allergia tünetei sokfélék lehetnek, attól függően, hogy milyen allergén váltja ki a reakciót és a szervezet melyik részét érinti. A leggyakoribb tünetek a következők:
Számos hatékony allergia elleni gyógyszer áll rendelkezésre a tünetek enyhítésére. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoportok a következők:
Az antihisztaminok a leggyakrabban használt allergia elleni gyógyszerek. Úgy működnek, hogy blokkolják a hisztamin hatását, amely az allergiás reakciók fő mediátora. Az antihisztaminok enyhítik az orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést és bőrkiütést. Két fő típusa létezik:
Az első generációs antihisztaminok (pl. dimetindén, klórfenamin) hatékonyak, de gyakran okoznak álmosságot, szájszárazságot és egyéb mellékhatásokat. Emiatt ma már kevésbé elterjedtek.
A második generációs antihisztaminok (pl. cetirizin, loratadin, fexofenadin) kevésbé álmosítanak, ezért napközbeni használatra jobban alkalmasak. Számos vény nélkül kapható készítmény is elérhető ebben a csoportban.
Az orrspray-k közvetlenül az orrnyálkahártyán hatnak, csökkentve az orrdugulást, orrfolyást és tüsszögést. Két fő típusa létezik:
A dekongesztáns orrspray-k (pl. xilometazolin, oximetazolin) gyorsan csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát, de hosszan tartó használatuk nem javasolt a rebound effektus (az orrdugulás visszatérése) miatt.
A szteroid tartalmú orrspray-k (pl. budezonid, flutikazon) gyulladáscsökkentő hatásúak és hatékonyan kezelik az allergiás rhinitis tüneteit. Rendszeres használatuk javasolt, a hatásuk néhány nap alatt alakul ki.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis allergica) tüneteinek (szemviszketés, könnyezés, vörösség) enyhítésére speciális szemcseppek állnak rendelkezésre. Ezek tartalmazhatnak antihisztamint, vagy érszűkítőt.
Súlyosabb allergiás reakciók vagy hosszan tartó, nehezen kezelhető tünetek esetén az orvos szájon át szedhető szteroidokat is felírhat. Ezek erős gyulladáscsökkentő hatásúak, de hosszabb távon mellékhatásaik lehetnek, ezért alkalmazásuk általában rövid ideig tart.
Súlyos, életveszélyes allergiás reakció (anafilaxia) esetén azonnali adrenalin injekcióra lehet szükség. Az EpiPen egy előretöltött adrenalin injekció, amelyet a beteg vagy a környezetében lévők beadhatnak a sürgősségi ellátás megérkezéséig.
Az allergia diagnosztizálása fontos lépés a hatékony kezelés megkezdéséhez. A diagnózis általában a beteg kórtörténetének felvételével és fizikális vizsgálattal kezdődik. Ezt követően különböző allergiatesztekre lehet szükség:
A bőrteszt során a leggyakoribb allergének kis mennyiségét viszik fel a bőrre (általában a karra vagy a hátra), majd enyhén megszúrják a bőrt. Ha a beteg allergiás egy adott allergénre, akkor a bőrön néhány percen belül piros, viszkető duzzanat alakul ki.
A vérvizsgálat során a vérben lévő specifikus IgE antitestek szintjét mérik. Magas IgE szint utalhat allergiára az adott allergénnel szemben. Ez a teszt akkor lehet hasznos, ha a bőrteszt nem végezhető el (pl. súlyos ekcéma esetén).
A gyógyszeres kezelés mellett más módszerek is segíthetnek az allergia tüneteinek kezelésében és az életminőség javításában:
Az allergén immunterápia, más néven deszenzitizáció, egy olyan kezelési módszer, amelynek célja, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokjon az allergénhez, így csökkentve az allergiás reakciók erősségét. A terápia történhet injekció formájában (szubkután immunterápia) vagy nyelv alá csepegtetve/tabletta formájában (szublingvális immunterápia). A kezelés hosszú ideig tart, általában 3-5 évig.
Az allergének elkerülése kulcsfontosságú az allergiás tünetek megelőzésében. Ez magában foglalhatja a pollenmentes időszakokban való tartózkodást, a poratkák elleni védekezést, az állatszőrrel való érintkezés minimalizálását, a penészesedés megelőzését és az ételallergének szigorú elkerülését.
Bizonyos életmódbeli változtatások is segíthetnek az allergiás tünetek enyhítésében. A rendszeres testmozgás, a stressz csökkentése és az egészséges táplálkozás erősítheti az immunrendszert.
Az allergia jelentősen befolyásolhatja az életminőséget, de a megfelelő kezeléssel és a tudatos életmóddal a legtöbb allergiás beteg teljes és aktív életet élhet. Fontos a rendszeres orvosi kontroll, a gyógyszerek előírás szerinti szedése és az allergének elkerülésére való törekvés.