window.dataLayer = window.dataLayer || [];
function gtag(){dataLayer.push(arguments);}
gtag('js', new Date());
gtag('config', 'G-YOUR_GOOGLE_ANALYTICS_ID');
A magyarországi munkapiac dinamikusan változik, és évről évre újabb területeken jelentkezik munkaerőhiány. 2025-ben különösen égetővé vált a helyzet bizonyos szakmákban, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdaság működéséhez és a társadalom fejlődéséhez. Cikkünk átfogó képet nyújt arról, hogy melyek a legfontosabb hiányszakmák ebben az évben, milyen karrierlehetőségeket kínálnak, és milyen lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy sikeresek legyünk ezeken a területeken.
A hiányszakmák ismerete több szempontból is kulcsfontosságú. Egyrészt segít a pályaválasztás előtt álló fiataloknak és a karrierváltást tervezőknek abban, hogy olyan területeket válasszanak, ahol nagy a kereslet a munkaerőre, így nagyobb eséllyel találnak majd jól fizető állást. Másrészt a vállalatok számára is elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek azzal, mely területeken nehéz megfelelő szakembert találni, így időben megtehetik a szükséges lépéseket a munkaerő-utánpótlás biztosítására, például képzések indításával vagy a munkakörülmények javításával.
Az informatika napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő területe, és ez alól Magyarország sem kivétel. 2025-ben továbbra is kiemelkedően magas a kereslet az informatikusok iránt, különösen az alábbi szakterületeken:
A szoftverfejlesztők kulcsszerepet játszanak a modern technológia működtetésében. Legyen szó webes alkalmazásokról, mobilapplikációkról, vállalati szoftverekről vagy beágyazott rendszerekről, a képzett szoftverfejlesztők iránti igény folyamatosan nő. Különösen keresettek a Java, Python, C#, JavaScript és más népszerű programozási nyelveket magas szinten ismerő szakemberek. A szoftverfejlesztés nem csupán kódolást jelent, hanem a problémamegoldás, az algoritmikus gondolkodás és a csapatmunka képességét is megköveteli.
A front-end fejlesztők felelősek a weboldalak és webalkalmazások felhasználói felületének kialakításáért. A HTML, CSS és JavaScript magas szintű ismerete mellett a reszponzív design elveinek alkalmazása és a felhasználóbarát felületek tervezése is a feladataik közé tartozik. A UX (User Experience) és UI (User Interface) design alapelveinek ismerete elengedhetetlen a sikeres front-end fejlesztéshez.
A back-end fejlesztők a webalkalmazások és rendszerek “motorházteteje” alatt dolgoznak. Ők felelősek a szerveroldali logika, az adatbázisok kezelése és az API-k (Application Programming Interfaces) kialakításáért. A PHP, Python, Node.js, Ruby és más szerveroldali nyelvek, valamint az olyan adatbázis-kezelő rendszerek ismerete, mint a MySQL, PostgreSQL vagy MongoDB, alapvető követelmény a back-end fejlesztőkkel szemben.
A full-stack fejlesztők mind a front-end, mind a back-end technológiákban jártasak, így képesek egy teljes webalkalmazás fejlesztésére az elejétől a végéig. Ez a sokoldalúság rendkívül értékessé teszi őket a munkaerőpiacon, különösen a kisebb és közepes méretű vállalatok számára.
A Big Data korszakában az adattudósok és adatbányászok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hatalmas mennyiségű rendelkezésre álló adatból értékes információkat nyerjenek ki. Ehhez statisztikai ismeretekre, programozási tudásra (például Python, R) és az adatvizualizáció képességére van szükségük. Az adattudomány és az adatbányászat területe folyamatosan bővül, így a jól képzett szakemberek iránti kereslet is töretlen.
A kiberbűnözés térnyerésével a kiberbiztonsági szakértők szerepe felértékelődött. Feladatuk a rendszerek és adatok védelme a kibertámadásokkal szemben. Ehhez mélyreható ismeretekre van szükség a hálózatbiztonságról, a titkosítási eljárásokról, a sérülékenység-elemzésről és az incidenskezelésről. A kiberbiztonsági szakértők iránti kereslet világszerte magas, és ez Magyarországon sincs másképp.
A hálózati mérnökök felelősek a vállalati és intézményi számítógépes hálózatok tervezéséért, kiépítéséért és karbantartásáért. Ehhez alapos ismeretekre van szükségük a hálózati protokollokról, az eszközökről (routerek, switchek, tűzfalak) és a hálózati biztonságról. A felhőalapú technológiák terjedésével a hálózati mérnökök szerepe tovább bővül.
A műszaki területeken is jelentős munkaerőhiány tapasztalható 2025-ben. A gazdaság különböző szektoraiban van szükség jól képzett mérnökökre:
A gépészmérnökök a gépek, berendezések és rendszerek tervezésével, fejlesztésével, gyártásával és karbantartásával foglalkoznak. Szakterületük rendkívül széleskörű, a járműipartól az energetikán át a gyártástechnikáig terjed. A modern technológiák, mint például a 3D nyomtatás és a robotika, új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek a gépészmérnökök számára.
A villamosmérnökök az elektromos rendszerek és berendezések tervezésével, fejlesztésével, üzemeltetésével és karbantartásával foglalkoznak. A megújuló energiaforrások terjedése és az elektromobilitás térnyerése új területeket nyit meg a villamosmérnökök számára.
Az építőmérnökök az épületek, hidak, utak és egyéb infrastrukturális létesítmények tervezésével, kivitelezésével és karbantartásával foglalkoznak. A fenntartható építészet és az okos városok koncepciója egyre nagyobb hangsúlyt kap, ami új kompetenciákat követel meg az építőmérnököktől.
A mechatronikai mérnökök a gépészet, az elektronika és az informatika területeinek ötvözésével foglalkoznak. Olyan komplex rendszerek tervezésében és fejlesztésében vesznek részt, mint a robotok, az automatizált gyártósorok és az intelligens eszközök. A mechatronika egyre fontosabbá válik az ipar 4.0 korszakában.
Az egészségügyben is kritikus a munkaerőhiány számos területen. A társadalom elöregedése és a komplexebb egészségügyi igények miatt egyre nagyobb szükség van képzett szakemberekre:
Az ápolók és szakápolók nélkülözhetetlenek a betegek ellátásában. Feladatuk a gondozás, a gyógyszerelés, a megfigyelés és a betegek támogatása. A szakápolók emellett speciális szaktudással rendelkeznek egy adott területen (például intenzív terápia, geriátria). Az ápolói és szakápolói pálya embert próbáló, de rendkívül hálás feladat.
Az orvosok felelősek a betegek diagnosztizálásáért és kezeléséért. Számos szakterület létezik a gyógyításban, a háziorvostól a sebészen át a pszichiáterig. Magyarországon különösen nagy a hiány bizonyos szakorvosokból, például aneszteziológusokból, radiológusokból és gyermekgyógyászokból.
A gyógytornászok és fizioterapeuták a mozgásszervi problémákkal küzdő betegek rehabilitációjában segítenek. Feladatuk a mozgásfunkciók helyreállítása és javítása, a fájdalom csillapítása és a megelőzés. A sportrehabilitáció és a geriátriai fizioterápia területei egyre népszerűbbek.
A szakképzésben is számos olyan terület van, ahol jelentős a munkaerőhiány. A jól képzett szakmunkásokra nagy a kereslet a gazdaság különböző ágazataiban:
A villanyszerelők az épületek és ipari létesítmények elektromos hálózatainak kiépítésével, karbantartásával és javításával foglalkoznak. A megújuló energiaforrások (például napelemek) telepítése és karbantartása is egyre fontosabb feladatukká válik.
A víz-, gáz- és fűtésszerelők az épületek vízellátási, csatornázási, gáz- és fűtési rendszereinek telepítésével és karbantartásával foglalkoznak. A korszerű, energiatakarékos rendszerek telepítése egyre nagyobb hangsúlyt kap.
A géplakatosok fémalkatrészeket és szerkezeteket készítenek és szerelnek össze, míg a hegesztők fém alkatrészeket kötnek össze hegesztési eljárásokkal. Mindkét szakma nélkülözhetetlen az ipari termelésben.
Az asztalosok fából készítenek bútorokat, nyílászárókat és egyéb faipari termékeket. A precíz kézügyesség és a kreativitás elengedhetetlen ebben a szakmában.
A fent említett területeken kívül számos más szakmában is tapasztalható munkaerőhiány 2025-ben:
Ha érdekel valamelyik hiányszakma, érdemes időben elkezdeni a felkészülést. Íme néhány tipp:
A magyar kormány is számos intézkedést hoz a hiányszakmák problémájának kezelésére. Ezek közé