Üdvözöljük részletes útmutatónkban, amelynek segítségével Ön is megvalósíthatja álmai kerti kemencéjét. Legyen szó pizzáról, kenyérről vagy más finomságokról, a saját építésű kemence egyedülálló ízeket és élményeket kínál. Cikkünkben lépésről lépésre végigvezetjük a teljes folyamaton, a tervezéstől a végső beüzemelésig. Merüljünk el a részletekben!
Mielőtt belevágnánk a tényleges építésbe, elengedhetetlen a gondos tervezés. Ez magában foglalja a kemence méretének, formájának és helyének meghatározását. Gondoljuk át, milyen célra szeretnénk használni a kemencét, hány ember számára fogunk sütni-főzni vele. A helyszín kiválasztásánál vegyük figyelembe a biztonsági szempontokat, például a tűzveszélyt és a füst elvezetését.
A kemence mérete nagymértékben befolyásolja a sütési kapacitást és a felfűtési időt. Egy kisebb kemence gyorsabban felmelegszik és kevesebb tüzelőt igényel, míg egy nagyobb kemencében egyszerre több étel is elkészíthető. Általánosságban elmondható, hogy egy 80-100 cm belső átmérőjű kemence ideális lehet egy átlagos család számára.
A leggyakoribb kemenceformák a kupolás és a hordó alakú kemencék. A kupolás forma egyenletes hőeloszlást biztosít, míg a hordó alakú kemence talán egyszerűbben megépíthető. Mindkét formának megvannak az előnyei és hátrányai, érdemes tájékozódni róluk, mielőtt döntést hozunk.
A kemence helyének kiválasztásakor vegyük figyelembe a következöket:
A kiválasztott helyszínt tisztítsuk meg, távolítsuk el a növényzetet és egyenlítsük ki a talajt.
A sikeres kemenceépítéshez a következő anyagokra és eszközökre lesz szükségünk:
A kemence tartós és stabil működésének alapja a megfelelően elkészített alap. Ennek a teherbírónak és vízszintesnek kell lennie, hogy elbírja a kemence súlyát.
Az első lépés a kemence tervezett alapterületének kijelölése. Jelöljük ki a határokat karókkal és kötéllel. Ezt követően ássuk ki az alap számára szükséges mélységű árkot. A mélység függ a talaj típusától és a kemence méretétől, de általában 20-30 cm elegendő lehet.
A betonozáshoz zsaluzatra lesz szükségünk. Készítsünk fából egy olyan keretet, amely megfelel a tervezett alap méretének. A zsaluzatnak stabilnak kell lennie, hogy elbírja a beton nyomását.
Keverjük össze a betont a megfelelő arányban (cement, homok, kavics, víz). Öntsük a betont a zsaluzatba, és egyenletesen terítsük el. Használjunk lapvibrátort vagy egy fa lécet a légbuborékok eltávolításához és a felület simításához. Nagyobb kemencék esetén érdemes vasbeton hálót is beépíteni a szilárdság növelése érdekében.
Hagyjuk a betont legalább 7-10 napig kötni. Ez idő alatt tartsuk nedvesen a felületet, hogy elkerüljük a repedéseket. Amikor a beton már kellően megszilárdult, óvatosan távolítsuk el a zsaluzatot.
Az alap megszilárdulása után következik a kemence aljának, azaz a sütőfelületnek a megépítése. Ez a felület közvetlenül érintkezik a tűzzel, ezért tűzálló anyagból kell készülnie.
A hőveszteség minimalizálása érdekében érdemes egy szigetelő réteget elhelyezni a beton alap és a sütőfelület közé. Erre a célra használhatunk hőszigetelő téglákat, perlitet vagy vermikulitot tartalmazó betont.
A sütőfelületet samott téglákból építjük. Ezek a téglák kiválóan bírják a magas hőmérsékletet. A téglákat szárazon rakjuk le először, hogy megtervezzük az elrendezést. Szükség esetén a téglákat vághatjuk téglavágóval vagy flex koronggal. Amikor a szárazon rakott elrendezés megfelelő, egyesével vegyük fel a téglákat, és tűzálló habarcsba ágyazva helyezzük vissza őket. Ügyeljünk arra, hogy a téglák között minimális fuga legyen.
A sütőfelületnek tökéletesen vízszintesnek kell lennie. Használjunk vízmértéket a folyamatos ellenőrzéshez. A hibákat azonnal korrigáljuk, amíg a habarcs meg nem köt.
A kemence kupolája kulcsfontosságú a hő megtartása és az egyenletes sütés szempontjából. Ez a legösszetettebb része az építésnek, de a megfelelő technikával ez is kivitelezhető.
A kupola formájának kialakításához szükségünk lesz egy sablonra. Ezt készíthetjük homokból vagy fából. Ha homokot használunk, formázzunk egy olyan dombot, amely megfelel a kívánt kupola belső formájának. Takarjuk le nedves újságpapírral, hogy a habarcs ne ragadjon a homokhoz.
A samott téglákat a sablonra rakjuk, kezdve az aljától felfelé. Minden téglát tűzálló habarcsba ágyazzunk. A téglákat szorosan egymás mellé kell helyezni, követve a sablon formáját. A kupola csúcsához közeledve a téglák szögét úgy kell beállítani, hogy azok összeérjenek.
A kupola tetején hagyjunk egy nyílást a kémény számára. A legfelső téglákat úgy helyezzük el, hogy stabilan zárják a kupolát.
Miután a habarcs kellően megszilárdult (általában 24-48 óra), óvatosan távolítsuk el a sablont. Ha homokot használtunk, egyszerűen kanalazzuk ki. Ha fa sablont használtunk, bontsuk le óvatosan, hogy ne sértsük meg a kupolát.
A kémény feladata a füst hatékony elvezetése a kemencéből. Biztosítania kell a megfelelő légáramlást a tűz táplálásához is.
Ha a kupola építésekor nem hagytunk ki nyílást a kéménynek, akkor most kell kialakítanunk. A nyílás mérete függ a kémény átmérőjétől.
A kéményt tűzálló kéményelemekből építjük. Ezeket a kéményelemeket tűzálló habarcsba ágyazva egymásra rakjuk. Ügyeljünk a függőlegességre és a stabilitásra.
A kéményt is szigetelhetjük, hogy csökkentsük a hőveszteséget és javítsuk a huzatot. Erre a célra használhatunk kőzetgyapotot vagy más tűzálló szigetelőanyagot.
A kemence külső borítása nemcsak esztétikai szempontból fontos, hanem védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen és tovább javítja a hőszigetelést.
A kupola külső felületére hőszigetelő anyagot viszünk fel. Erre a célra kiválóan alkalmas a perlit vagy vermikulit tartalmú habarcs, de használhatunk kőzetgyapotot is. A szigetelő réteg vastagsága legalább 5-10 cm legyen.
A szigetelő réteg fölé elkészítjük a külső borítást. Ehhez használhatunk normál téglát, terméskövet vagy akár vakolatot is. A lényeg, hogy a borítás védje a szigetelést és tetszetős megjelenést kölcsönözzön a kemencének.
Ha téglát vagy követ használtunk a külső borításhoz, fugázzuk ki a réseket. Ez nemcsak esztétikusabbá teszi a felületet, hanem védelmet is nyújt a nedvesség behatolása ellen. Végül végezzük el a szükséges simításokat.
A kemence elkészülte után nem szabad azonnal teljes erővel befűteni. A fokozatos beüzemelés segít elkerülni a hirtelen hőmérsékletváltozások okozta károkat.
Az első néhány alkalommal csak kis mennyiségű fával tüzeljünk, és hagyjuk, hogy a kemence lassan melegedjen fel. Ez segít a habarcsnak és a tégláknak a fokozatos száradásban és a hőtáguláshoz való alkalmazkodásban.
A következő tüzeléseknél fokozatosan növelhetjük a tűz méretét és a felfűtési időt. Figyeljük a kemence viselkedését, keressük az esetleges repedéseket.
A kemence hosszú élettartamának biztosítása érdekében rendszeresen karbantartani kell. Ez magában foglalja a hamu eltávolítását, a kémény tisztítását és az esetleges sérülések javítását.
Ha a kemence már üzemkész, érdemes néhány tippet és trükköt megismerni a tökéletes sütéshez.
A kemencében történő sütéshez keményfát használjunk, mint például a töl