A légkeverés egy olyan folyamat, amelynek során egy adott térben lévő levegőt mozgatjuk, anélkül hogy jelentős mennyiségű friss levegőt vezetnénk be vagy távolítanánk el. Ennek a folyamatnak a fő célja a hőmérséklet kiegyenlítése, a páratartalom eloszlatása, valamint a levegőminőség javítása a szennyeződések hígításával. A légkeverés tipikusan ventilátorok segítségével történik, amelyek a levegőt áramoltatják a tér különböző pontjai között. Ezáltal elkerülhető a hőmérsékleti rétegződés, ahol például a meleg levegő a mennyezet közelében, a hideg pedig a padló közelében gyűlik össze. A hatékony légkeverés hozzájárulhat a komfortérzet növeléséhez és az energiafelhasználás optimalizálásához, mivel egyenletesebb hőmérséklet mellett a fűtési vagy hűtési rendszerek kevésbé intenzíven kell működjenek.
A légkeverés alapvető működési elve a levegő mechanikai mozgatásán alapul. A ventilátor lapátjai forgásukkal áramlást hoznak létre a levegőben. Ez az áramlás összekeveri a különböző hőmérsékletű és páratartalmú levegőrétegeket. Például egy mennyezeti ventilátor lefelé irányuló légáramlása a mennyezet közelében felgyülemlett meleg levegőt lefelé nyomja, összekeverve azt a hűvösebb levegővel a helyiség alsóbb részein. Fordított irányú működés esetén pedig a padló közelében összegyűlt hidegebb levegőt szívja fel, elősegítve a hőmérséklet egyenletesebbé válását. A légkeverés nem jár külső levegő bevezetésével vagy elszívásával, hanem a már meglévő levegő cirkulációját biztosítja.
A légkeverés széles körben alkalmazott technológia különböző területeken. A háztartásokban gyakran használnak mennyezeti ventilátorokat vagy álló ventilátorokat a komfortérzet javítására, különösen a nyári hónapokban. Ipari környezetben a légkeverés fontos szerepet játszik a hőmérséklet és a páratartalom egyenletes eloszlásában nagy csarnokokban, raktárakban vagy üvegházakban. Mezőgazdasági területeken a légkeverés segíthet a növények szellőztetésében és a páratartalom szabályozásában, csökkentve ezzel a betegségek kialakulásának kockázatát. Emellett a légkeverés alkalmazható speciálisabb területeken is, mint például a laboratóriumokban vagy a gyógyszeriparban, ahol a levegő homogén összetétele kritikus fontosságú lehet.
A légkeverésnek számos előnye van. Először is, relatíve alacsony energiaigényű megoldás a levegő mozgatására. Másodszor, javítja a komfortérzetet azáltal, hogy megszünteti a hőmérsékleti és páratartalom-különbségeket a térben. Harmadszor, kiegészítheti a fűtési és hűtési rendszereket, növelve azok hatékonyságát. Negyedszer, bizonyos esetekben hozzájárulhat a levegőminőség javításához a szennyeződések hígításával. Ugyanakkor a légkeverésnek vannak hátrányai is. Nem biztosít friss levegőt, így a szellőztetést nem helyettesíti. Továbbá, ha a levegőben magas a szennyezőanyag-koncentráció, a légkeverés csupán eloszlatja ezeket, nem távolítja el. Zajjal is járhat, különösen magasabb sebességen működő ventilátorok esetén.
A légkeverés tehát egy fontos folyamat a levegő mozgatására egy zárt térben, elsősorban a hőmérséklet és a páratartalom kiegyenlítésére, valamint a komfortérzet javítására. Bár nem biztosít friss levegőt, számos alkalmazási területen hatékony és energiatakarékos megoldást jelenthet.
A légbefúvás, más néven befúvó szellőztetés, egy olyan szellőztetési módszer, amelynek során friss, kezelt (pl. szűrt, hűtött vagy fűtött) levegőt juttatunk be egy zárt térbe. Ezzel egyidejűleg vagy különállóan a használt, szennyezett levegőt eltávolítjuk a térből (ezt elszívásnak nevezzük). A légbefúvás célja a levegőminőség javítása, a páratartalom szabályozása és a hőmérséklet beállítása. Rendszerint ventilátorokkal és légcsatornákkal megvalósított komplex rendszerek alkalmazását igényli. A befúvott levegő mennyisége és minősége nagyban befolyásolja a belső tér klímáját és a benntartózkodók komfortérzetét.
A légbefúvás működési mechanizmusa magában foglalja a külső levegő beszívását, annak szűrését (szükség esetén), hőmérsékletének és páratartalmának beállítását, majd a kezelt levegőnek a belső térbe történő befúvását légcsatornákon és befúvó elemeken keresztül. Gyakran kombinálják elszívással, amely a belső térből a szennyezett levegőt távolítja el. Ez a kiegyensúlyozott szellőztetés biztosítja a folyamatos friss levegő utánpótlást és a káros anyagok eltávolítását. A légbefúvás rendszerek tartalmazhatnak hővisszanyerő egységeket is, amelyek a távozó levegő hőjét felhasználják a bejövő friss levegő előmelegítésére (vagy előhűtésére), növelve ezzel az energiahatékonyságot.
A légbefúvás széles körben alkalmazott technológia, különösen olyan épületekben, ahol a magas levegőminőség és a kontrollált klíma kiemelten fontos. Ilyenek például az irodaházak, kórházak, iskolák, bevásárlóközpontok, gyárak és laboratóriumok. A lakóépületekben is egyre népszerűbbé válnak a légbefúvásos szellőztető rendszerek, különösen az energiahatékony és passzív házak esetében. A légbefúvás lehetővé teszi a szűrt, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegő biztosítását, ami jelentősen javítja a belső tér komfortját és az ott tartózkodók egészségét.
A légbefúvásnak számos jelentős előnye van. Elsősorban biztosítja a folyamatos friss levegő utánpótlást és a szennyezett levegő eltávolítását, ami javítja a levegőminőséget. Lehetővé teszi a hőmérséklet és a páratartalom pontos szabályozását. Hővisszanyerővel kombinálva hozzájárulhat az energiahatékonyság növeléséhez. Szűrési funkcióval ellátva csökkentheti a pollenek, por és egyéb allergének koncentrációját a levegőben. Ugyanakkor a légbefúvásnak vannak hátrányai is. A kiépítése általában költségesebb, mint a légkeverésé. A rendszerek karbantartást igényelnek (pl. szűrőcsere). A légcsatornák helyigényesek lehetnek, és a nem megfelelően tervezett vagy karbantartott rendszerek zajt okozhatnak.
A légbefúvás egy komplex szellőztetési módszer, amely friss, kezelt levegő bejuttatásával és a használt levegő eltávolításával biztosítja a belső tér optimális klímáját és levegőminőségét. Bár a kiépítése és karbantartása költségesebb lehet, a nyújtott előnyök – különösen a levegőminőség és a komfort szempontjából – gyakran indokolják az alkalmazását.
A légkeverés és a légbefúvás két különböző megközelítést képvisel a levegő kezelésében egy zárt térben. A legfontosabb különbség abban rejlik, hogy a légkeverés a már meglévő levegő mozgatására fókuszál, anélkül hogy külső levegőt vezetne be vagy távolítana el. Ezzel szemben a légbefúvás friss, gyakran kezelt levegő bejuttatását jelenti, ami általában a használt levegő elszívásával párosul. Nézzük meg részletesebben a különbségeket a különböző szempontok alapján:
Mint már említettük, a légkeverés a belső levegő cirkulációját biztosítja mechanikai eszközök, például ventilátorok segítségével. Ennek célja a hőmérséklet és a páratartalom kiegyenlítése a tér különböző pontjai között. A légbefúvás ezzel szemben egy dinamikusabb folyamat, amely magában foglalja a külső levegő beszívását, annak kondicionálását (szűrés, fűtés, hűtés, párásítás, párátlanítás) és a belső térbe történő bejuttatását. Gyakran jár együtt a belső, elhasználódott levegő elszívásával is.
A légkeverés önmagában nem javítja a levegő minőségét abban az értelemben, hogy nem távolítja el a szennyező anyagokat és nem biztosít friss oxigént. Csupán hígíthatja a szennyeződéseket azáltal, hogy egyenletesebben oszlatja el őket a térben. Ezzel szemben a légbefúvás – különösen ha szűrőrendszerrel van kombinálva – jelentősen javíthatja a levegő minőségét azáltal, hogy eltávolítja a port, a polleneket, a káros gázokat és más szennyeződéseket, valamint friss oxigént biztosít.
Általánosságban elmondható, hogy a légkeverés energiaigénye alacsonyabb, mivel csupán a ventilátorok működtetéséhez szükséges energiát igényli. A légbefúvás rendszerek energiafelhasználása általában magasabb, mivel a levegő mozgatásán túl annak kezelése (fűtés, hűtés, szűrés) is energiát igényel. Azonban hővisszanyerővel ellátott légbefúvásos rendszerek hosszú távon energiatakarékosabbak lehetnek, mivel csökkentik a fűtési és hűtési rendszerek terhelését.
A légkeverő eszközök (pl. ventilátorok) általában egyszerűbbek és olcsóbbak mind a beszerzés, mind a telepítés szempontjából. A légbefúvásos rendszerek komplexebbek, magukban foglalják a légkezelő egységeket, a légcsatornákat, a befúvó és elszívó elemeket, valamint a vezérlőrendszereket. Ennek megfelelően a kiépítésük és karbantartásuk is költségesebb lehet.
Bár mindkét módszer alkalmazható lakossági és ipari környezetben is, a hangsúly eltérő lehet. A légkeverést gyakran használják a komfortérzet javítására és a meglévő fűtési/hűtési rendszerek kiegészítésére, különösen ott, ahol a szellőztetés más módon megoldott. A légbefúvást inkább ott alkalmazzák, ahol a levegőminőség kiemelten fontos (pl. kórházak, laboratóriumok) vagy ahol a belső klíma pontos szabályozására van szükség (pl. irodaházak, modern lakóépületek).
A légkeverés hatékony a hőmérséklet és a páratartalom kiegyenlítésében egy adott térben. Azonban nem hatékony a levegő frissítésében vagy a szennyező anyagok eltávolításában. A légbefúvás hatékony a levegőminőség javításában, a hőmérséklet és a páratartalom szabályozásában, különösen ha megfelelően van tervezve és karbantartva. A hatékonyság nagymértékben függ a rendszer kialakításától és a beállított paraméterektől.
A légkeverés és a légbefúvás közötti választás számos tényezőtől függ, beleértve az adott tér funkcióját, a költségvetést, az elvárt levegőminőséget és a kívánt komfortszintet. Vizsgáljuk meg néhány tipikus esetet: