A cafeteria rendszer Magyarországon évek óta a béren kívüli juttatások egyik legnépszerűbb formája. A 2017-es év jelentős változásokat hozott ezen a területen, amelyek mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára fontosak. Jelen cikkünk célja, hogy átfogó képet nyújtson a 2017-ben hatályba lépett cafeteria törvény legfontosabb rendelkezéseiről, értelmezve a jogszabályokat és gyakorlati tanácsokat adva az alkalmazásukhoz.
A cafeteria rendszer lényege, hogy a munkavállalók egy meghatározott keretösszegen belül választhatnak a különböző béren kívüli juttatások közül. Ez a rugalmasság mindkét fél számára előnyös lehet: a munkavállalók az egyéni igényeiknek leginkább megfelelő juttatásokhoz juthatnak, míg a munkáltatók a célzott juttatásokkal növelhetik a munkavállalói elégedettséget és lojalitást. Magyarországon a cafeteria rendszerek a 2000-es évek elején kezdtek elterjedni, és azóta számos jogszabályi változáson mentek keresztül. A 2017-es törvénymódosítás egy jelentős mérföldkő volt ebben a folyamatban.
Ahhoz, hogy megértsük a 2017-es változások jelentőségét, érdemes röviden áttekinteni a korábbi szabályozást. A korábbi években a cafeteria rendszerek sokféle juttatást tartalmazhattak, amelyek adózási szempontjai eltérőek voltak. Ez gyakran bonyolult adminisztrációhoz és értelmezési problémákhoz vezetett. A 2017-es törvény célja többek között az volt, hogy egyszerűsítse a rendszert és átláthatóbbá tegye az adózási szabályokat.
A 2017-es cafeteria törvény számos ponton módosította a korábbi szabályozást. A legfontosabb változások közé tartozott a béren kívüli juttatások körének szűkítése és az egységesebb adózási szabályok bevezetése. Nézzük meg részletesen ezeket a változásokat.
A 2017-es törvény jelentősen szűkítette a béren kívüli juttatások körét, amelyek kedvezőbb adózással voltak elérhetőek. Eltűntek bizonyos korábban népszerű juttatások, vagy adózásuk megváltozott. A törvény meghatározta, hogy mely juttatások minősülnek továbbra is béren kívülinek, és melyek számítanak bérként adózandó jövedelemnek.
Számos olyan juttatás volt, amely a 2017-es törvény hatálybalépése után már nem minősült béren kívülinek, vagy adózása megváltozott. Ide tartoztak például bizonyos iskolakezdési támogatások, kultúra- és sportutalványok egy része, valamint egyéb, korábban kedvezményesen adózó juttatások.
A 2017-es törvény bevezette az egységesebb adózási szabályokat a megmaradt béren kívüli juttatásokra. Ez azt jelentette, hogy a legtöbb béren kívüli juttatásra egységes adóterhek vonatkoztak, ami leegyszerűsítette az adminisztrációt és a tervezést mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.
A 2017-es szabályozás értelmében a béren kívüli juttatások után a munkáltatónak és a munkavállalónak is adót és járulékokat kellett fizetnie. Az adóalapot általában a juttatás értéke képezte. A pontos adómértékek és járulékkötelezettségek a törvényben részletesen rögzítésre kerültek.
Annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások köre szűkült, számos népszerű elem továbbra is elérhető maradt a cafeteria rendszerekben 2017-ben. Ezek közé tartoztak többek között az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya különböző zsebei.
Az Erzsébet-utalvány egy népszerű cafeteria elem volt, amely étkezési költségek támogatására szolgált. A 2017-es szabályozás továbbra is lehetővé tette az Erzsébet-utalvány cafeteria keretében történő biztosítását, meghatározott értékhatárokig és adózási feltételekkel.
A 2017-es évben az Erzsébet-utalványra vonatkozó adózási szabályok részletesen meghatározottak voltak. Fontos volt a havi értékhatár betartása ahhoz, hogy a juttatás béren kívülinek minősüljön és a kedvezőbb adózási feltételek érvényesüljenek.
A SZÉP-kártya (Szabadidő, Vendéglátás, Szálláshely) egy másik kiemelt cafeteria elem volt 2017-ben. A SZÉP-kártya három alszámlával rendelkezett: szálláshely, vendéglátás és szabadidő. Mindhárom zsebre külön szabályok vonatkoztak a felhasználást és az adózást illetően.
A SZÉP-kártya egyes alszámláira eltérő adózási szabályok vonatkoztak 2017-ben. Meghatározott éves keretösszegek voltak érvényben az egyes zsebekre, amelyek befolyásolták az adózást. A munkáltatók és munkavállalók számára fontos volt ezen keretek és szabályok ismerete.
A 2017-es cafeteria törvény gyakorlati alkalmazása számos kérdést felvethetett mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat a rendszer működésével kapcsolatban.
A munkáltatók határozták meg a munkavállalók számára elérhető éves cafeteria keretet. Ennek összege munkavállalónként eltérő lehetett, figyelembe véve például a munkakört, a teljesítményt vagy a munkában töltött időt.
A munkavállalók a rendelkezésükre álló kereten belül választhattak a felkínált cafeteria elemek közül. A választás általában egy online felületen vagy nyomtatványon keresztül történt, a munkáltató által megadott határidőn belül.
A kiválasztott juttatások értékét a munkáltató elszámolta, és a 2017-es törvényben meghatározott szabályok szerint levonta az adókat és járulékokat. A munkavállalók a nettó értékben részesültek a juttatásokban.
A 2017-es cafeteria törvény jelentős hatással volt a munkáltatókra is. Egyrészt új adminisztratív feladatokat rótt rájuk, másrészt lehetőséget teremtett a költséghatékonyabb és célzottabb juttatásnyújtásra.
A munkáltatóknak meg kellett felelniük a 2017-es törvényben rögzített adminisztratív követelményeknek, beleértve a juttatások nyilvántartását, az adók és járulékok helyes levonását és befizetését, valamint a munkavállalók tájékoztatását.
A szűkített juttatási kör és az egységesebb adózási szabályok ellenére a cafeteria rendszer továbbra is lehetőséget kínált a munkáltatóknak a költséghatékony juttatásnyújtásra, különösen a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány révén.
A munkavállalók szempontjából a 2017-es törvény a választási lehetőségek szűkülését jelentette bizonyos területeken, ugyanakkor továbbra is hozzáférést biztosított a népszerű juttatásokhoz, mint a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány.
A korábbi évekhez képest a munkavállalók 2017-ben kevesebb féle juttatás közül választhattak a cafeteria keretében. Ez egyesek számára a rugalmasság csökkenését jelenthette.
Ugyanakkor a munkavállalók továbbra is élvezhették a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány előnyeit, amelyek továbbra is kedvező adózással voltak elérhetőek a cafeteria rendszerben.
Összegyűjtöttünk néhány gyakran ismételt kérdést a 2017-es cafeteria törvénnyel kapcsolatban, hogy segítsünk eloszlatni az esetleges bizonytalanságokat.
A legnépszerűbb cafeteria elemek közé tartozott a SZÉP-kártya (szálláshely, vendéglátás, szabadidő zsebekkel) és az Erzsébet-utalvány.
A béren kívüli juttatásokra 2017-ben egységesebb adózási szabályok vonatkoztak, amelyek magukban foglalták a személyi jövedelemadót és a járulékokat.
A 2017-es törvény jelentősen szűkítette a béren kívüli juttatások körét és egységesítette az adózási szabályokat.
A 2017-es cafeteria törvény egy fontos lépés volt a magyarországi béren kívüli juttatások rendszerének átalakításában. Bár a választási lehetőségek szűkültek, a megmaradt népszerű elemek, mint a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány továbbra is fontos szerepet játszottak a munkavállalói juttatások között. A törvény célja az egyszerűsítés és az átláthatóság megteremtése volt az adózási szabályok terén. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt fontos volt megérteniük az új szabályozás részleteit a sikeres alkalmazáshoz.
Bár cikkünk a 2017-es helyzetre fókuszált, érdemes megjegyezni, hogy a cafeteria rendszerek azóta is tovább fejlődtek és változtak. Az aktuális szabályozások megismerése elengedhetetlen a hatékony juttatásmenedzsmenthez.
Amennyiben részletesebben is érdekli a cafeteria rendszerek világa és a kapcsolódó jogszabályok, javasoljuk, hogy tájékozódjon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatalos honlapján és konzultáljon adószakértővel.
A cafeteria rendszer Magyarországon évek óta népszerű módja a munkavállalók béren kívüli juttatásának. A 2017-es év ebből a szempontból is fontos időszak volt, hiszen ekkor is érvényben voltak bizonyos adózási szabályok, amelyek mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat érintették. Ebben a részletes útmutatóban áttekintjük a 2017-es cafeteria adózásának legfontosabb aspektusait, segítve ezzel a tájékozódást ebben a komplex témában.
A cafeteria rendszer lényege, hogy a munkáltató egy meghatározott keretösszeget biztosít a munkavállalói számára, akik ezen a kereten belül választhatnak különböző béren kívüli juttatások közül. Ez a rugalmasság mindkét fél számára előnyös lehetett: a munkavállalók az egyéni igényeiknek leginkább megfelelő juttatásokat vehették igénybe, míg a munkáltatók a béren kívüli juttatások adózási előnyeit kihasználhatták.
2017-ben a béren kívüli juttatások széles skálája állt rendelkezésre a cafeteria rendszeren belül. Ezek a juttatások különböző adózási szabályok alá estek. A leggyakoribb kategóriák közé tartoztak:
A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) továbbra is népszerű elem volt a cafeteria rendszerekben. Három alszámlával rendelkezett: szálláshely, vendéglátás és szabadidő. Mindegyik alszámlára meghatározott összeghatárig lehetett juttatást adni kedvezményes adózással.
2017-ben a SZÉP Kártyára adott juttatások kedvezményes adózás alá estek a meghatározott éves keretösszegekig. A munkáltatónak 27% egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie a juttatás után. A munkavállalót nem terhelte személyi jövedelemadó a keretösszegen belül. A keretösszegek alszámlánként eltérőek voltak.
Az Erzsébet-utalvány egy másik népszerű juttatási forma volt, amelyet étkezési és ajándék célokra lehetett felhasználni. 2017-ben is léteztek különböző típusú Erzsébet-utalványok, amelyek adózása eltérő lehetett.
Az Erzsébet-utalványok adózása függött a felhasználás céljától (étkezés vagy ajándék) és az adott évi szabályozástól. Bizonyos keretek között itt is kedvezményes adózás volt alkalmazható.
A SZÉP Kártyán és az Erzsébet-utalványon kívül számos más béren kívüli juttatás is létezett 2017-ben, mint például:
Ezen juttatások adózása is egyedi szabályok szerint történt. Egyes juttatások adómentesek voltak egy bizonyos összeghatárig, míg mások kedvezményes adókulccsal adóztak.
Fontos megérteni, hogy a cafeteria rendszerben nyújtott juttatások adózása eltért a hagyományos bérjövedelem adózásától. Általánosságban elmondható, hogy a béren kívüli juttatásokra kedvezőbb adószabályok vonatkoztak bizonyos keretek között. A munkáltatók számára ez lehetőséget teremtett a bérköltség optimalizálására, míg a munkavállalók számára a nettó jövedelem növelését jelenthette.
A munkáltatót a béren kívüli juttatások után általában egészségügyi hozzájárulás terhelte. Ennek mértéke 2017-ben 27% volt. Ezt a közterhet a munkáltatónak kellett megfizetnie a juttatás bruttó értéke után.
A munkavállalók számára a béren kívüli juttatások általában kedvezőbb adózásúak voltak, mint a bérjövedelem. Sok esetben a juttatás a meghatározott keretösszegen belül adómentes volt, vagy csak a munkáltatót terhelte közteher utána.
Most nézzük meg részletesebben az egyes juttatástípusok adózását a 2017-es évben.
A SZÉP Kártya három alszámlájára adott juttatások adózása a következőképpen alakult 2017-ben:
A szálláshely alszámlára adott juttatás bizonyos éves keretösszegig kedvezményes adózású volt. A munkáltató 27% EHO-t fizetett utána, a munkavállalót pedig nem terhelte SZJA a kereten belül.
A vendéglátás alszámlára adott juttatásra is vonatkozott egy éves keretösszeg, amelyen belül a munkáltató fizette a 27% EHO-t, és a munkavállaló mentesült az SZJA alól.
A szabadidő alszámla esetében is hasonló elvek érvényesültek: egy meghatározott éves keretösszegig a munkáltató fizette az EHO-t, a munkavállaló pedig nem fizetett SZJA-t.
A 2017-es évre vonatkozó pontos keretösszegek a SZÉP Kártya alszámláin a következők voltak:
Ezeket a keretösszegeket érdemes figyelembe venni a juttatások tervezésekor.
Az Erzsébet-utalványok adózása 2017-ben a felhasználás céljától függött.
Az étkezési célra kiadott Erzsébet-utalványokra bizonyos szabályok vonatkoztak az adózás tekintetében. Meghatározott havi értékhatárig kedvezményes adózás volt érvényben.
Az ajándék célra kiadott Erzsébet-utalványok adózása eltérhetett az étkezési utalványokétól. Itt is figyelembe kellett venni az érvényes jogszabályokat és az esetleges értékhatárokat.
Nézzük meg néhány további gyakori béren kívüli juttatás adózását 2017-ben:
A munkába járáshoz biztosított helyi utazási bérlet bizonyos feltételek mellett adómentes lehetett.
Az iskolakezdési támogatásra vonatkozóan is léteztek adózási szabályok, amelyek meghatározták, hogy milyen feltételekkel lehetett adómentesen vagy kedvezményesen juttatni ezt a támogatást.
A sport- és kulturális belépőkre adott juttatásokra is speciális adózási szabályok vonatkoztak, gyakran éves keretösszegekhez kötve.
A munkáltató által az egészségpénztárba vagy az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulásokra is kedvezményes adózási szabályok vonatkoztak, bizonyos korlátok között.
A cafeteria rendszer számos előnnyel járt mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára 2017-ben is.
A cafeteria rendszer működése általában a következő lépésekből állt 2017-ben:
A 2017-es cafeteria adózással kapcsolatban néhány fontos dolgot érdemes kiemelni:
A 2017-es év a cafeteria rendszer szempontjából egy olyan időszak volt, amikor a béren kívüli juttatások továbbra is fontos szerepet játszottak a munkavállalók kompenzációjában. A SZÉP Kártya, az Erzsébet-utalvány és más juttatások kínáltak lehetőségeket a munkáltatóknak a költséghatékony juttatásra, a munkavállalóknak pedig a személyre szabott előnyökre. A 2017-es adózási szabályok ismerete elengedhetetlen volt a rendszer jogszerű és hatékony működtetéséhez.
Reméljük, ez a részletes útmutató segített Önnek megérteni a cafeteria rendszer 2017-es adózásának lényegét. Ha további kérdései vannak, forduljon szakértőhöz!