A fehérarany az egyik legkedveltebb nemesfém az ékszeriparban, eleganciája és modern megjelenése miatt. Azonban, mint minden aranyötvözet esetében, a fehérarany értékét és minőségét nagymértékben befolyásolja az úgynevezett próbaszáma. Ez a szám adja meg, hogy az adott tárgy tömegének hány ezreléke tiszta arany. Ebben a részletes útmutatóban mélyrehatóan feltárjuk a fehérarany próbaszámának jelentőségét, a különböző próbaszámok közötti különbségeket, és azt, hogy mindez hogyan befolyásolja az Ön által birtokolt vagy vásárolni kívánt ékszerek értékét és minőségét.
Mielőtt belemerülnénk a próbaszám rejtelmeibe, fontos megértenünk, hogy mi is valójában a fehérarany. A tiszta arany (24 karátos) önmagában túl puha lenne ahhoz, hogy tartós ékszereket készítsenek belőle. Ezért más fémekkel ötvözik, hogy keményebbé és ellenállóbbá váljon. A fehérarany esetében ezek az ötvöző fémek általában nikkel, palládium vagy ezüst, esetenként cink. Ezek a fémek adják a fehérarany jellegzetes világos, ezüstös színét. A különböző ötvözetek eltérő árnyalatú fehér színt eredményezhetnek, és befolyásolhatják az anyag tulajdonságait, például a keménységét és a kopásállóságát.
A nikkel az egyik leggyakrabban használt ötvöző fém a fehérarany előállításához. Jól keményíti az aranyat, és költséghatékony megoldás a fehér szín eléréséhez. A nikkel tartalmú fehérarany általában keményebb és kopásállóbb lehet, mint a más fémekkel ötvözött változatok. Azonban fontos megjegyezni, hogy a nikkel egyes embereknél allergiás reakciókat válthat ki. Ezért, ha Ön érzékeny a nikkelre, érdemes elkerülnie az ilyen típusú fehérarany ékszereket, és inkább a palládiummal vagy más nikkelmentes fémekkel ötvözött változatokat választania.
A palládium egy másik népszerű ötvöző fém a fehérarany készítéséhez. A palládium tartalmú fehérarany általában drágább, mint a nikkel alapú, de számos előnnyel is jár. A palládium természetesen fehér színű, így kevesebb szükség van ródium bevonatra a kívánt ezüstös megjelenés eléréséhez. Emellett a palládium hipoallergén, így ideális választás azok számára, akik érzékenyek a nikkelre. A palládiummal ötvözött fehérarany gyakran sűrűbb és nehezebb is lehet, ami egyfajta prémium érzetet kölcsönöz az ékszernek.
Az ezüst és a cink szintén felhasználásra kerülhetnek a fehérarany ötvözéséhez, bár általában kisebb arányban, mint a nikkel vagy a palládium. Az ezüst hozzájárulhat a fehér színhez, míg a cink javíthatja az ötvözet önthetőségét. A pontos összetétel gyártótól függően változhat, és befolyásolja a késztermék tulajdonságait és árát.
Most, hogy megértettük a fehérarany összetételét, rátérhetünk a próbaszám fogalmára. A próbaszám egy ezrelékben kifejezett érték, amely megmutatja, hogy egy adott aranytárgy (legyen az sárga-, rózsa- vagy fehérarany) tömegének hány ezreléke tiszta arany. Például, ha egy fehérarany gyűrűn a próbaszám 750, az azt jelenti, hogy a gyűrű súlyának 750 ezreléke, azaz 75%-a tiszta arany, a maradék 25% pedig más ötvöző fémekből áll.
A próbaszám mellett gyakran találkozhatunk a karát (K) megjelöléssel is, különösen az Egyesült Államokban és más angolszász országokban. A karát egy 24-es skálán méri az arany tisztaságát. A 24 karátos arany a tiszta aranyat jelenti. A karát és a próbaszám között szoros összefüggés van: a karát értéket 24-gyel osztva és 1000-rel szorozva megkapjuk a próbaszámot, vagy fordítva, a próbaszámot 1000-rel osztva és 24-gyel szorozva megkapjuk a hozzávetőleges karát értéket. Például:
A fehérarany ékszereknél leggyakrabban előforduló próbaszámok a következők:
A 750-es próbaszámú fehérarany azt jelenti, hogy az ékszer 75% tiszta aranyat tartalmaz. Ez egy magas aranytartalomnak számít, ami fényesebb megjelenést és nagyobb értéket kölcsönöz az ékszernek. Az 18 karátos fehérarany általában puhább, mint az alacsonyabb karátszámú változatok, de még mindig elég tartós ahhoz, hogy mindennapi viseletre alkalmas legyen, különösen nagyobb, díszesebb ékszerek esetében.
Az 585-ös próbaszámú fehérarany, más néven 14 karátos, 58,5% tiszta aranyat tartalmaz. Ez a leggyakoribb fehérarany típus az ékszeriparban, mivel kiváló egyensúlyt teremt a tartósság és az érték között. A magasabb ötvöző fém tartalom keményebbé teszi az ékszert, így jobban ellenáll a karcolásoknak és a kopásnak, miközben még mindig jelentős mennyiségű aranyat tartalmaz.
A 375-ös próbaszámú fehérarany, vagy 9 karátos, 37,5% tiszta aranyat tartalmaz. Ez a legalacsonyabb legálisan forgalmazható aranytartalom sok országban. Az ilyen fehérarany ékszerek általában kedvezőbb árúak, mivel kevesebb aranyat tartalmaznak, viszont a magasabb ötvöző fém arány miatt tartósabbak lehetnek. Azonban a színük kevésbé intenzív aranyos, és idővel hajlamosabbak lehetnek az elszíneződésre, különösen ha nikkel van az ötvözetben.
A legtöbb minőségi fehérarany ékszeren megtalálható a próbaszámot jelölő apró beütés vagy gravírozás. Ezt a jelölést gyakran egy mesterjegy és/vagy egy fémjel kíséri. A próbaszám általában háromjegyű számként jelenik meg (pl. 750, 585, 375), de előfordulhat a karát jelölés is (pl. 18K, 14K, 9K). A jelölés helye az ékszer típusától függően változhat, gyűrűk esetében általában a belső felületen, nyakláncoknál a kapocsnál vagy egy kis függőn található meg.
Sok országban törvény írja elő a nemesfém ékszerek fémjelzését. A fémjel egy hivatalos garancia arra, hogy az ékszer valóban a feltüntetett nemesfémet és próbaszámot tartalmazza. A fémjel általában egy független vizsgáló hatóság által kerül felhelyezésre, miután az ékszert bevizsgálták. A fémjel tartalmazhat információkat a gyártóról, a vizsgáló hivatalról és az évszámról is, a próbaszám mellett. Ezért, ha egy fehérarany ékszeren fémjelet lát, az egy további biztosíték a minőségére és a tisztaságára.
A fehérarany próbaszáma kulcsfontosságú információ az ékszer értékének és minőségének megítéléséhez. Minél magasabb a próbaszám, annál több tiszta aranyat tartalmaz az ékszer, ami általában magasabb piaci értéket jelent. Ugyanakkor a magasabb aranytartalom puhábbá is teheti az ékszert, ami befolyásolhatja a tartósságát, különösen mindennapi viselet esetén. Ezért a megfelelő próbaszám kiválasztása az Ön igényeitől és preferenciáitól függ.
Ha Ön befektetési céllal vásárol fehérarany ékszert, akkor a magasabb próbaszámú darabok (pl. 750) általában jobb választásnak bizonyulnak, mivel nagyobb arányban tartalmaznak tiszta aranyat. Viselésre szánt ékszerek esetében a tartósság is fontos szempont, így az alacsonyabb próbaszámú, de keményebb ötvözetek (pl. 585) praktikusabbak lehetnek a mindennapokban. Érdemes mérlegelni a két szempontot a döntés meghozatalakor.
Sok fehérarany ékszert bevonnak egy vékony réteg ródiummal. A ródium egy kemény, fényes, ezüstös-fehér fém, amely a platinafémek csoportjába tartozik. A ródium bevonat extra fényességet és kopásállóságot biztosít a fehérarany ékszereknek, valamint javítja a színüket, egy ragyogóbb, fehérebb tónust kölcsönözve nekik. Idővel a ródium bevonat lekophat, különösen intenzív használat esetén, de ez a bevonat újra felvihető, így az ékszer visszanyerheti eredeti fényét.
A megfelelő fehérarany próbaszámának kiválasztása személyes preferencia kérdése, amely függ az Ön költségvetésétől, a kívánt tartósságtól és az ékszer céljától (befektetés vagy viselés). Íme egy rövid összefoglaló a leggyakoribb próbaszámokról:
Javasoljuk, hogy vásárlás előtt tájékozódjon alaposan, és vegye figyelembe az Ön egyéni igényeit és preferenciáit.
Az 585-ös fehérarany 58,5% tiszta aranyat tartalmaz, míg a 750-es 75%-ot. A 750-es magasabb aranytartalommal rendelkezik, ezért általában értékesebb és fényesebb, de puhább is lehet. Az 585-ös tartósabb a magasabb ötvöző fém tartalom miatt.
A próbaszámot általában beütik vagy gravírozzák az ékszerbe. Keresse a háromjegyű számot (pl. 750, 585, 375) vagy a karát jelölést (pl. 18K, 14K, 9K). Ha bizonytalan, forduljon egy megbízható ékszerészhez.
Nem, a ródium bevonat egy külső réteg, amely nem változtatja meg az alatta lévő fehérarany próbaszámát vagy aranytartalmát.
Nincs egyértelműen legjobb próbaszám. A választás az Ön igényeitől függ. Ha a magas aranytartalom és a fényes megjelenés fontos, válassza a 750-est. Ha a tartósság a fő szempont, az 58
Üdvözöljük a nemesfémek, különösen az arany lenyűgöző világában! Ebben a részletes útmutatóban mélyrehatóan feltárjuk az arany fémjelek jelentőségét, különös tekintettel a “PV” jelölésre, valamint a különböző arany ötvözetek és azok tisztaságának azonosítására szolgáló egyéb jelzésekre. Célunk, hogy minden szükséges információt megadjunk Önnek ahhoz, hogy magabiztosan navigálhasson az arany vásárlás és befektetés területén.
A fémjel egy hivatalos bélyeg vagy jelölés, amelyet nemesfém tárgyakra ütnek annak érdekében, hogy igazolják a fém tisztaságát és finomságát. Ez egy évszázadok óta létező gyakorlat, amelynek célja a fogyasztók védelme és a kereskedelem átláthatóságának biztosítása. A fémjel megléte garancia a termék valódiságára és a feltüntetett nemesfémtartalomra. A különböző országokban eltérő fémjelzési rendszerek léteznek, de az alapelv mindenhol ugyanaz: a vásárló tájékoztatása a termék minőségéről.
Az arany fémjelek különösen fontosak, mivel az arany értékes és gyakran hamisított fém. A fémjel segít megkülönböztetni a valódi aranyat az olcsóbb utánzatoktól, és tájékoztat a benne lévő tiszta arany mennyiségéről. Egy tipikus arany fémjel tartalmazhat információkat a gyártóról, a finomságról (azaz az arany tisztaságáról) és a bevizsgálás helyéről.
A “PV” fémjel az arany tárgyakon egy gyártói vagy forgalmazói jelölés lehet. Önmagában a “PV” nem utal közvetlenül az arany tisztaságára vagy karátszámára. Ahhoz, hogy megállapítsuk egy “PV” jelzéssel ellátott arany tárgy valódi értékét és tisztaságát, meg kell vizsgálnunk a mellette található egyéb fémjeleket, amelyek a finomságot jelzik. A “PV” tehát egy azonosító, amely a termék eredetére utalhat.
Ha egy arany tárgyon a “PV” fémjel mellett más számokat vagy betűket is látunk, azok valószínűleg az arany tisztaságára vonatkoznak. A leggyakoribb tisztasági jelölések a karát (K) és az ezrelékes finomság. Például:
Tehát, ha egy “PV” jelzéssel ellátott arany tárgyon például a “750” számot is látjuk, az azt jelenti, hogy a tárgy 18 karátos aranyból készült, és a “PV” valószínűleg a gyártó vagy a forgalmazó azonosítója.
Az arany tisztaságát karátban (K) vagy ezrelékes finomságban fejezzük ki. Minél magasabb a karátszám vagy az ezrelékes érték, annál tisztább az arany.
A 24 karátos arany, más néven színarany vagy finomarany, a legtisztább formája az aranynak, 99,9%-os tisztasággal. Rendkívül puha és hajlékony, ezért ékszerek készítéséhez ritkán használják tiszta formájában, inkább befektetési célokra (pl. aranyrudak, érmék) népszerű.
A 22 karátos arany 91,6%-os tisztaságú. Keményebb, mint a 24 karátos, ezért alkalmasabb ékszerek készítésére, bár még mindig viszonylag puha. Gyakran használják hagyományos indiai és közel-keleti ékszerekhez.
Az 18 karátos arany 75% tiszta aranyat tartalmaz, a fennmaradó 25% pedig más fémek (pl. réz, ezüst, cink). Ez az ötvözet kellően kemény ahhoz, hogy tartós ékszereket lehessen belőle készíteni, miközben megőrzi az arany gazdag színét. Nagyon népszerű választás a minőségi ékszerekhez.
A 14 karátos arany 58,5% tiszta aranyat tartalmaz. Keményebb és tartósabb, mint a magasabb karátszámú arany, ezért ideális a mindennapi viseletre szánt ékszerekhez. Emellett általában megfizethetőbb is.
A 10 karátos arany legalább 41,7% tiszta aranyat tartalmaz, ami a törvényes minimum az Egyesült Államokban az aranynak való minősítéshez. Ez a legkeményebb és legkevésbé költséges arany ötvözet, amelyet ékszerekhez használnak.
Az arany nem csak sárga színű lehet. A különböző fémekkel való ötvözés eredményeként többféle színű arany létezik:
A sárgaarany a legklasszikusabb arany szín. Általában tiszta arany, ezüst és réz ötvözete. A pontos arányok befolyásolják a sárga szín intenzitását.
A fehéraranyat úgy állítják elő, hogy az aranyat fehérítő fémekkel, például nikkel, palládium vagy ezüst ötvözik. Gyakran ródium bevonattal látják el, ami fényes, fehér megjelenést kölcsönöz neki.
A rózsaszínarany jellegzetes rózsaszín árnyalatát a magasabb réztartalomnak köszönheti. Minél több réz van az ötvözetben, annál vörösesebb a szín.
A zöldaranyat úgy állítják elő, hogy az aranyat ezüsttel ötvözik. Valójában nem élénkzöld, inkább egy halvány sárgászöld árnyalata van.
Fontos tudni, hogyan különböztethetjük meg a valódi aranyat a hamisítványoktól. Íme néhány módszer:
Az első és legfontosabb lépés a fémjel megkeresése. A valódi arany ékszereken és tárgyakon általában megtalálható a tisztaságot jelző fémjel (pl. 750, 585) és gyakran a gyártói jel is. A “PV” jelzés önmagában nem bizonyítja a valódiságot, de a mellette lévő tisztasági jelzés igen.
Az arany nem mágneses fém. Ha egy aranynak tűnő tárgyat egy erős mágnes vonz, akkor valószínűleg nem tiszta aranyból készült.
Egy mázatlan kerámia lapon óvatosan megkarcolhatjuk a tárgyat. A valódi arany nem hagy nyomot, míg egyes hamisítványok fekete csíkot húzhatnak.
Az arany nagyon sűrű fém. Ha van rá lehetőség, megmérhetjük a tárgy súlyát és térfogatát, majd kiszámíthatjuk a sűrűségét. A tiszta arany sűrűsége körülbelül 19,3 g/cm³. Ez a módszer pontosabb eredményt ad, de speciális eszközöket igényel.
A savteszt során különböző erősségű savakat cseppentenek a vizsgált fémre. Az arany nem reagál bizonyos savakra, amelyek más fémeket feloldanak. Ezt a tesztet általában szakemberek végzik.
A befektetési arany fizikai formában létező, magas tisztaságú arany, amelyet elsősorban értékmegőrzés és befektetés céljából vásárolnak. Ide tartoznak az aranyrudak és az aranyérmék, amelyek általában legalább 99,5%-os tisztaságúak az aranyrudak esetében és 90%-os tisztaságúak az aranyérmék esetében.
A befektetési arany évszázadok óta megbízható értéktároló. Számos oka van annak, hogy miért tekintik biztonságos menedéknek a gazdasági bizonytalanság idején:
Ha aranyat szeretne vásárolni, legyen az ékszer vagy befektetési célból, néhány fontos szempontot érdemes figyelembe vennie:
Az arany ára folyamatosan változik, és számos tényező befolyásolja: