A 2016-os év jelentős változásokat hozott a magyar adójogszabályokban, különös tekintettel az egyes meghatározott juttatások területére. Vállalkozásunk célja, hogy egy átfogó és részletes útmutatót nyújtson Önnek, amely segít eligazodni ebben a komplex témában, biztosítva ezzel a jogszabályoknak megfelelő eljárást és a lehetséges adóelőnyök maximális kihasználását.
Az egyes meghatározott juttatások olyan béren kívüli juttatások, amelyek után a kifizetőnek – jellemzően a munkáltatónak – kell adót fizetnie. Ezek a juttatások nem minősülnek a magánszemély jövedelmének bizonyos feltételek teljesülése esetén. A 2016-os szabályozás pontosan definiálta, mely juttatások tartoznak ebbe a kategóriába, és milyen adókötelezettségek kapcsolódnak hozzájuk. A vállalkozások számára kiemelten fontos, hogy tisztában legyenek ezekkel a szabályokkal, hiszen a helyes adókezelés elengedhetetlen a gazdasági stabilitás és a jogszabályi megfelelőség szempontjából.
Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük az egyes meghatározott juttatások 2016-os rendszerét, érdemes röviden áttekinteni az akkori adójogszabályi környezetet. A jogalkotó célja az volt, hogy egyszerűsítse és átláthatóbbá tegye a béren kívüli juttatások adózását, ugyanakkor megakadályozza az adóalap erózióját. Ennek eredményeként született meg az egyes meghatározott juttatások kategóriája, amely egyfajta középutat képviselt a teljesen adómentes és a bérként adózó juttatások között. A 2016-os év ezen a téren finomhangolásokat hozott, amelyek befolyásolták a vállalkozások juttatási politikáját és adóterheit.
Az egyes meghatározott juttatások számos előnnyel járhatnak a vállalkozások számára. Egyrészt, vonzóbbá tehetik a munkahelyet a potenciális és a meglévő munkavállalók szemében, hozzájárulva ezzel a munkaerő megtartásához és a tehetségek vonzásához. Másrészt, bizonyos juttatások adózása kedvezőbb lehet, mint a hagyományos bérjövedelemé, így összességében csökkenthetik a munkáltatói költségeket. A 2016-os szabályok ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozások stratégiai döntéseket hozhassanak a juttatási csomagok kialakításakor, figyelembe véve az adóoptimalizálási lehetőségeket és a munkavállalói igényeket.
A 2016-os év adójogszabályai részletesen felsorolták, mely juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak. Ezeknek a juttatásoknak a pontos ismerete kulcsfontosságú a helyes adózás szempontjából. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a legfontosabb juttatási formákat és azok 2016-os adózási vonatkozásait.
A 2016-ban népszerű juttatási forma volt az étkezési utalvány, amelyet gyakran Erzsébet Utalványként ismerhettünk. Ez a juttatás a munkavállalók étkezési költségeinek támogatására szolgált. A 2016-os szabályok meghatározták, hogy milyen értékhatárig és milyen feltételekkel lehetett ezt a juttatást egyes meghatározott juttatásként kezelni. Fontos volt a felhasználás célja és a juttatás formája (papír alapú vagy elektronikus). A munkáltatók gyakran éltek ezzel a lehetőséggel, mivel a munkavállalók számára is kedvező volt, és bizonyos keretek között adókedvezménnyel járt.
2016-ban az étkezési utalványok adózása speciális szabályokhoz volt kötve. A törvény meghatározta a havi adómentes keretet, amelyen felül a juttatás már egyes meghatározott juttatásként adókötelessé vált. A munkáltatónak ebben az esetben szociális hozzájárulási adót és személyi jövedelemadót kellett fizetnie a juttatás után. A pontos adómértékek és a keretösszegek a 2016-os adótörvényekben voltak rögzítve, amelyek ismerete elengedhetetlen volt a jogszerű eljáráshoz.
A szabadidő utalvány egy másik népszerű egyes meghatározott juttatás volt 2016-ban. Ez a juttatási forma a munkavállalók rekreációs és kulturális tevékenységeinek támogatására irányult. Felhasználható volt például színházjegyre, mozijegyre, uszodabelépőre vagy egyéb szabadidős programokra. A 2016-os szabályozás itt is meghatározta a keretösszegeket és az adózási feltételeket, amelyek betartása elengedhetetlen volt a kedvező adókezeléshez.
A 2016-os évben a szabadidő utalványok adózása hasonló elvek mentén történt, mint az étkezési utalványoké. Egy bizonyos értékhatárig a juttatás adómentes volt, az e feletti rész pedig egyes meghatározott juttatásként adókötelessé vált. A munkáltatónak a kereten felüli rész után kellett megfizetnie a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót. A pontos részletek a 2016-os adójogszabályokban voltak megtalálhatók.
Az iskolakezdési támogatás egy speciális egyes meghatározott juttatás volt 2016-ban, amely a gyermekes munkavállalók számára nyújtott segítséget az iskolakezdéssel járó költségekhez. Ez a juttatás jellemzően tankönyvek, taneszközök vagy egyéb iskolai felszerelések beszerzésére volt felhasználható. A 2016-os szabályok itt is rögzítették a feltételeket és a maximális adómentes összeget.
2016-ban az iskolakezdési támogatás bizonyos feltételek mellett adómentes lehetett egy meghatározott összeghatárig. Az e feletti rész azonban egyes meghatározott juttatásként adókötelessé vált. A munkáltatóknak figyelniük kellett a jogosultsági feltételekre (például a gyermek életkorára) és a dokumentációs követelményekre annak érdekében, hogy a juttatást helyesen tudják adóztatni.
A munkába járás költségeinek támogatására a helyi utazási bérlet biztosítása is egy formája lehetett az egyes meghatározott juttatásoknak 2016-ban. Amennyiben a munkáltató térítette vagy hozzájárult a munkavállaló helyi közösségi közlekedési bérletének költségeihez, ez bizonyos feltételek mellett kedvező adózású juttatásnak minősülhetett.
2016-ban a helyi utazási bérlet támogatása részben vagy egészben adómentes lehetett, attól függően, hogy a munkáltató milyen formában nyújtotta a támogatást. A jogszabályok pontosan meghatározták, hogy mely költségek téríthetők adómentesen, és mikor minősül a juttatás egyes meghatározott juttatásnak.
A fentieken túlmenően a 2016-os évben más juttatások is az egyes meghatározott juttatások kategóriájába tartozhattak. Ide tartozhatnak például bizonyos kulturális vagy sportrendezvényekre szóló belépők, ajándékutalványok egy meghatározott értékhatárig, vagy a munkavállalók egészségmegőrzését szolgáló juttatások. Ezeknek a juttatásoknak az adózása is a 2016-os szabályok szerint történt.
Az egyes meghatározott juttatások adózása 2016-ban eltért a hagyományos bérjövedelem adózásától. A lényeges különbség az volt, hogy az adófizetési kötelezettség jellemzően a juttatást nyújtó munkáltatót terhelte, nem pedig a juttatásban részesülő magánszemélyt. Az adó alapját a juttatás értéke képezte, és az adó mértéke magában foglalta a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót.
2016-ban az egyes meghatározott juttatások adóalapját általában a juttatás értékének 1,18-szorosa képezte. Ezt az úgynevezett bruttósítási elvet alkalmazták annak érdekében, hogy az adóalap tartalmazza magát a juttatás értékét és az arra jutó adóterhet is.
A 2016-os évben az egyes meghatározott juttatások után fizetendő adó két fő komponensből állt: a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból. A személyi jövedelemadó mértéke ekkor 15% volt. A szociális hozzájárulási adó mértéke pedig 27% volt. Így az egyes meghatározott juttatások teljes adóterhe a bruttósított összeg után számítva 15% SZJA és 27% Szocho volt.
Tegyük fel, hogy egy munkáltató 10 000 Ft értékű szabadidő utalványt adott egy munkavállalójának 2016-ban, amely a kereten felül esett. Az adóalap ekkor 10 000 Ft * 1,18 = 11 800 Ft lett. A fizetendő személyi jövedelemadó 11 800 Ft * 15% = 1770 Ft. A fizetendő szociális hozzájárulási adó 11 800 Ft * 27% = 3186 Ft. A munkáltató által fizetendő teljes adó tehát 1770 Ft + 3186 Ft = 4956 Ft volt.
A 2016-os évben a vállalkozásoknak számos adminisztratív és elszámolási feladatuk volt az egyes meghatározott juttatásokkal kapcsolatban. Ezek közé tartozott a juttatások nyilvántartása, az adóalap helyes megállapítása, az adók levonása és befizetése, valamint az adóbevallások elkészítése.
A munkáltatóknak pontos nyilvántartást kellett vezetniük az általuk nyújtott egyes meghatározott juttatásokról. Ez magában foglalta a juttatásban részesülő személyek nevét, a juttatás formáját, értékét és időpontját. A részletes nyilvántartás elengedhetetlen volt a helyes adóelszámoláshoz és az esetleges adóellenőrzések során.
A 2016-os adószabályok szerint az egyes meghatározott juttatások után fizetendő adót a munkáltatónak kellett bevallania és megfizetnie a meghatározott határidőkig. Ez általában havi vagy negyedéves gyakorisággal történt, a vállalkozás adózási rendjétől függően. A bevallás a megfelelő adónyomtatványokon keresztül történt.
A juttatásokkal kapcsolatos minden dokumentumot (például utalványok, számlák, szerződések) meg kellett őrizni a 2016-os szabályoknak megfelelően. Ez biztosította, hogy egy esetleges adóellenőrzés során a vállalkozás hitelt érdemlően tudja igazolni a juttatások jogosságát és az adózás helyességét.
A 2016
A cafeteria rendszer egy rugalmas béren kívüli juttatási forma, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő juttatási csomagot állítsák össze. A 2017-es év jelentős változásokat hozott a cafeteria szabályozásában, ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk az akkori lehetőségekkel és korlátokkal. Ebben a részletes útmutatóban áttekintjük a 2017-es cafeteria rendszer legfontosabb elemeit, beleértve a választható juttatásokat, azok adózási szabályait, és egy átfogó kalkulátort is biztosítunk a tervezéshez.
A cafeteria lényege, hogy a munkáltató egy meghatározott keretösszeget biztosít a munkavállaló számára, aki ezen a kereten belül választhat különböző juttatások közül. Ez a rendszer mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára előnyös lehet, hiszen a juttatások egy része kedvezőbb adózású lehet a bérnél, a munkavállaló pedig személyre szabottan állíthatja össze a juttatási csomagját.
2017-ben a cafeteria rendszerben elérhető juttatások köre széles volt, de az adózási szabályok bizonyos mértékben korlátozták a választható elemeket és azok mennyiségét. A legfontosabb jellemzők közé tartozott a különböző adókulcsok alkalmazása a különböző juttatásokra.
A 2017-es cafeteria rendszerben a juttatások adózása két fő kategóriába sorolható: egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások. Mindkét kategóriára eltérő adó- és járulékszabályok vonatkoztak.
Az egyes meghatározott juttatások közé tartoztak azok a juttatások, amelyek után a munkáltatónak 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és 14% egészségügyi hozzájárulást (EHO) kellett fizetnie. Ide sorolhatóak többek között:
Fontos megjegyezni, hogy az egyes meghatározott juttatások esetében a közterhek a juttatás értékének 1,19-szerese után kerültek megfizetésre (15% SZJA + 14% EHO = 29%, 1 * 1.19 = 1.19-szeres adóalap).
A béren kívüli juttatások esetében a munkáltatónak 15% SZJA-t kellett fizetnie. Ide tartozott például:
A béren kívüli juttatások adóalapja a juttatás értékének 1,19-szerese volt, erre a 15% SZJA terhelte a munkáltatót.
Lássuk részletesebben a 2017-ben elérhető cafeteria juttatási elemeket:
Az étkezési utalvány népszerű juttatási forma volt, amely a munkavállalók számára napi étkezésük költségeinek részbeni vagy teljes fedezésére szolgált. 2017-ben az étkezési utalványok adózása kedvezőbb volt bizonyos értékhatárokig, így sok munkáltató kínálta ezt a lehetőséget.
Az étkezési utalvány egyes meghatározott juttatásnak minősült, így a munkáltatót terhelte a 15% SZJA és a 14% EHO a juttatás értéke után.
Az Erzsébet-utalvány egy speciális utalvány volt, amelyet szabadidős, kulturális és étkezési célokra lehetett felhasználni. 2017-ben ez is az egyes meghatározott juttatások közé tartozott.
Az iskolakezdési támogatás a tanévkezdéshez kapcsolódó költségek (pl. tankönyvek, tanszerek) részbeni fedezésére szolgáló juttatás volt. Ez szintén az egyes meghatározott juttatások közé tartozott 2017-ben.
A kulturális utalvány kulturális intézményekben (pl. mozi, színház, múzeum) történő részvétel költségeinek támogatására nyújtott lehetőséget. Adózása megegyezett az egyes meghatározott juttatásokéval.
A sportutalvány sportolási lehetőségek igénybevételére (pl. edzőterem, uszoda) használható fel. Ez is az egyes meghatározott juttatások körébe tartozott 2017-ben.
Az ajándékutalvány bizonyos feltételek mellett (évente egy alkalommal, a minimálbér 25%-át meg nem haladó értékben) szintén az egyes meghatározott juttatások közé tartozott.
A munkáltató által a munkavállaló magán-nyugdíjpénztári számlájára fizetett hozzájárulás béren kívüli juttatásnak minősült egy bizonyos értékhatárig (a minimálbér 1,5-szereséig).
Hasonlóan a magán-nyugdíjpénztári hozzájáruláshoz, a munkáltató által az önkéntes nyugdíjpénztári számlára fizetett összeg is béren kívüli juttatásnak számított a meghatározott határig.
A munkáltató által az önkéntes egészségpénztári számlára befizetett összeg szintén béren kívüli juttatás volt a törvényi korlátok között.
A munkáltató által fizetett egészségbiztosítási díj szintén a béren kívüli juttatások közé tartozott.
A munkába járáshoz biztosított helyi utazási bérlet adómentes juttatásnak minősült bizonyos feltételek mellett.
A munkáltató határozta meg a munkavállalók számára elérhető cafeteria keretösszegét. Ennek meghatározásakor figyelembe vette a vállalat anyagi lehetőségeit, a munkavállalók igényeit és a jogszabályi kereteket.
A munkavállaló a rendelkezésére álló keretösszegen belül szabadon választhatott a különböző cafeteria juttatási elemek közül. Fontos volt, hogy a választás során figyelembe vegye saját igényeit és az egyes juttatások adózási szabályait.
A cafeteria kalkulátor segít a munkavállalóknak abban, hogy megtervezzék a számukra legkedvezőbb juttatási csomagot. A kalkulátor figyelembe veszi az egyes juttatások értékét és az azokhoz kapcsolódó adókat és járulékokat.
Használja alábbi kalkulátorunkat a 2017-es cafeteria juttatások tervezéséhez. Kérjük, adja meg a rendelkezésére álló keretösszeget, és válassza ki a kívánt juttatásokat.
(A kalkulátor funkcionalitása itt nem implementálható, de egy működő példa a következőképpen nézne ki: felhasználói felület a keretösszeg megadásához, a választható juttatások listája beviteli mezőkkel, és egy gomb a számításhoz, amely megjeleníti a kiválasztott juttatások költségét és a felhasznált keretet.)
Tegyük fel, hogy a rendelkezésre álló cafeteria keretösszeg 200.000 Ft. A munkavállaló az alábbi juttatásokat szeretné igénybe venni:
A kalkulátor segítségével kiszámítható, hogy ezeknek a juttatásoknak mennyi a teljes költsége a munkáltató számára, figyelembe véve az adókat és járulékokat.
Ebben a példában a munkavállaló 150.000 Ft értékű juttatást választott, amelynek a munkáltatói összköltsége 190.103 Ft, ami belefér a 200.000 Ft-os keretbe.
A cafeteria rendszer bevezetése számos előnnyel járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.
A cafeteria rendszer adminisztrációja gondos tervezést és precíz végrehajtást igényel. A munkáltatónak biztosítania kell a megfelelő informatikai hátteret, a munkavállalók tájékoztatását és a juttatások elszámolását