Korunk egyik legégetőbb kihívása a fenntartható fejlődés megvalósítása. Ez nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy komplex megközelítés, amely a jelen generációk szükségleteinek kielégítésére törekszik anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fenntartható fejlődés három egymással szorosan összefüggő pilléren nyugszik: a környezeti fenntarthatóságon, a gazdasági fenntarthatóságon és a társadalmi fenntarthatóságon. Cikkünk célja, hogy mélyrehatóan feltárja ezen fogalom minden aspektusát, feltárja a globális kihívásokat és bemutassa a lehetséges utakat egy fenntarthatóbb jövő felé.
A környezeti fenntarthatóság a természeti erőforrások megőrzését és felelős használatát jelenti annak érdekében, hogy azok a jövő generációk számára is elérhetőek maradjanak. Ez magában foglalja a biodiverzitás védelmét, az éghajlatváltozás mérséklését, a vízkészletek megóvását, a talajdegradáció megakadályozását és a hulladékok felelős kezelését. A környezeti fenntarthatóság elengedhetetlen a bolygónk ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez és az emberi élet alapjainak biztosításához. A klímaváltozás, mint korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása, globális összefogást igényel a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiaforrások elterjesztése terén. A biodiverzitás csökkenése, a fajok kihalása pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti, ami hosszú távon az emberiségre is negatív hatással van. A vízkészletek fenntartható kezelése, különösen a vízhiánnyal küzdő régiókban, létfontosságú a társadalmi és gazdasági stabilitás szempontjából. A talajvédelem és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok biztosítják az élelmiszerbiztonságot és a természeti erőforrások megőrzését. Végül, a hulladékkezelés modern, körforgásos szemlélete a hulladékok erőforrásként való újrahasznosítására törekszik, csökkentve a környezeti terhelést.
A gazdasági fenntarthatóság olyan gazdasági fejlődést jelent, amely nem meríti ki a természeti erőforrásokat és nem okoz visszafordíthatatlan károkat a környezetben. Ez magában foglalja a fenntartható fogyasztást és termelést, a zöld technológiák fejlesztését és elterjesztését, a körforgásos gazdaság modelljének alkalmazását, valamint a méltányos gazdasági lehetőségek megteremtését mindenki számára. A gazdasági fenntarthatóság nem a gazdasági növekedés leállítását jelenti, hanem annak átalakítását egy olyan pályára, amely összeegyeztethető a környezeti és társadalmi célokkal. A zöld innováció és a fenntartható üzleti modellek kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. A körforgásos gazdaság a lineáris “vedd-használd-dobd el” modell helyett a termékek és anyagok értékének minél hosszabb ideig történő megőrzésére törekszik, minimalizálva a hulladék keletkezését. Az etikus befektetések és a társadalmilag felelős vállalatirányítás pedig hozzájárulnak egy igazságosabb és fenntarthatóbb gazdasági rendszer kialakításához.
A társadalmi fenntarthatóság az emberi szükségletek kielégítését és az esélyegyenlőség megteremtését jelenti mindenki számára, beleértve a szegénység felszámolását, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférést, a nemek közötti egyenlőséget, a béke és a biztonság megteremtését, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítását. A társadalmi fenntarthatóság elengedhetetlen ahhoz, hogy egy igazságos és inkluzív társadalmat építsünk, amely képes megbirkózni a globális kihívásokkal. A szegénység és az egyenlőtlenség nemcsak etikai problémák, hanem akadályozzák a fenntartható fejlődés megvalósítását is. Az oktatás és az egészségügy javítása hozzájárul az emberi tőke fejlesztéséhez és a társadalmi mobilitáshoz. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők szerepének erősítése a társadalom minden területén kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés szempontjából. A béke és a biztonság megteremtése pedig elengedhetetlen a stabil és virágzó társadalmak kialakításához.
Számos globális kihívás nehezíti a fenntartható fejlődés megvalósítását. Az éghajlatváltozás következményei, mint az extrém időjárási események, a tengerszint emelkedése és a természeti katasztrófák, világszerte éreztetik hatásukat. A biodiverzitás rohamos csökkenése és a fajok kihalása visszafordíthatatlan károkat okozhat az ökoszisztémákban. A vízhiány és az élelmiszerbiztonság problémái egyre több embert érintenek. A szegénység és az egyenlőtlenség továbbra is súlyos társadalmi problémák világszerte. A népességnövekedés és az urbanizáció fokozza a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást. Ezek a komplex és egymással összefüggő kihívások globális együttműködést és innovatív megoldásokat igényelnek a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez.
Az éghajlatváltozás, amelyet nagyrészt az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása okoz, napjaink egyik legnagyobb globális kihívása. A hőmérséklet emelkedése, az extrém időjárási események (hőhullámok, aszályok, árvizek, viharok), a tengerszint emelkedése és az óceánok savasodása mind komoly következményekkel járnak a természeti környezetre és az emberi társadalomra nézve. A fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkentése a megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia) elterjesztésével, az energiahatékonyság növelésével, a fenntartható közlekedés előmozdításával és a fenntartható földhasználattal. Az adaptáció, azaz a már bekövetkezett vagy elkerülhetetlen éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás is kulcsfontosságú, például a vízgazdálkodás javításával, a katasztrófavédelem megerősítésével és a klímabarát mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztésével.
A biodiverzitás, azaz a Földön található élő szervezetek sokfélesége, létfontosságú az ökoszisztémák működése és az emberi jólét szempontjából. A fajok kihalása és az élőhelyek pusztulása azonban soha nem látott mértékben zajlik, ami komoly veszélyt jelent a fenntartható fejlődésre. A biodiverzitás védelme magában foglalja a természetes élőhelyek megőrzését és helyreállítását, a veszélyeztetett fajok védelmét, az illegális vadvilág-kereskedelem elleni küzdelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást. A fenntartható erdőgazdálkodás, a fenntartható halászat és a fenntartható mezőgazdaság mind hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez és az ökoszisztémák egészségének biztosításához. Az ökoturizmus is lehetőséget teremt a természetvédelem és a gazdasági fejlődés összehangolására.
A tiszta vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog, mégis világszerte milliók küzdenek vízhiánnyal. A vízkészletek fenntartható kezelése magában foglalja a vízhasználat hatékonyságának növelését a mezőgazdaságban, az iparban és a háztartásokban, a vízszennyezés megelőzését és a vízvisszaforgatás alkalmazását. Az élelmiszerbiztonság szorosan összefügg a vízkészletekkel és a talaj minőségével. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, mint például az agroökológia, a precíziós gazdálkodás és az ökológiai gazdálkodás, hozzájárulnak a termelékenység növeléséhez a természeti erőforrások kímélése mellett. A helyi élelmiszerrendszerek támogatása és az élelmiszerpazarlás csökkentése szintén fontos elemei a fenntartható élelmiszerellátásnak.
A szegénység továbbra is az egyik legnagyobb globális kihívás, amely akadályozza a fenntartható fejlődés megvalósítását. A szegénység felszámolása magában foglalja a gazdasági növekedés inkluzívvá tételét, a munkahelyteremtést, a társadalombiztosítási rendszerek megerősítését, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítását. Az esélyegyenlőség megteremtése, a diszkrimináció minden formájának felszámolása és a marginalizált csoportok bevonása a társadalmi és gazdasági életbe elengedhetetlen a fenntartható fejlődés szempontjából. A jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása alapvető feltételei egy igazságos és fenntartható társadalomnak.
A globális népességnövekedés és az egyre növekvő urbanizáció jelentős nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra és az infrastruktúrára. A fenntartható városfejlesztés kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés szempontjából. Ez magában foglalja a zöldterületek megőrzését és bővítését a városokban, a fenntartható közlekedés (tömegközlekedés, kerékpározás, gyaloglás) előmozdítását, az energiahatékony épületek tervezését és építését, valamint a hulladék és a vízellátás fenntartható kezelését. A vidéki területek fenntartható fejlődése pedig hozzájárulhat a népesség városokba áramlásának mérsékléséhez és a helyi gazdaságok megerősítéséhez.
A fenntartható fejlődés megvalósítása komplex és sokrétű feladat, amely a társadalom minden szereplőjének – kormányoknak, vállalatoknak, civil szervezeteknek és egyéneknek – az együttműködését igényli. Számos út vezethet egy fenntarthatóbb jövő felé.
A fosszilis tüzelőanyagokról való átállás a megújuló energiaforrásokra (napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, biomassza) kulcsfontosságú az éghajlatváltozás mérséklése és az energiaellátás biztonságának növelése szempontjából. A megújuló energia technológiák folyamatosan fejlődnek és egyre versenyképesebbé válnak a hagyományos energiaforrásokkal szemben. A kormányok ösztönzőkkel és szabályozásokkal támogathatják a megújuló energia projekteket és az energiahatékonysági intézkedéseket.
A körforgásos gazdaság a lineáris “vedd-használd-dobd el” modell helyett a termékek és anyagok értékének minél hosszabb ideig történő megőrzésére törekszik. Ez magában foglalja a termékek tartósságának és javíthatóságának növelését, az újrahasználatot, a felújítást, az újrahasznosítást és a hulladékok erőforrásként való hasznosítását. A körforgásos gazdaság csökkenti a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, minimalizálja a hulladék keletkezését és új gazdasági lehetőségeket teremt.
A fenntartható fogyasztás azt jelenti, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat választunk, amelyek kevésbé
Kína, a világ egyik legrégebbi és legbefolyásosabb civilizációjának otthona, egy olyan ország, amely évezredek óta formálja a történelmet és a kultúrát. Területének hatalmassága, népességének nagysága és gazdaságának dinamizmusa miatt Kína a 21. század egyik kulcsszereplőjévé vált. Ebben az átfogó elemzésben mélyrehatóan feltárjuk Kína történelmét a legendás kezdetektől napjainkig, bemutatjuk gazdag és sokszínű kultúráját a művészetektől a filozófiáig, elemezzük lenyűgöző gazdasági fejlődését és megvizsgáljuk összetett társadalmi struktúráját. Célunk, hogy egy olyan részletes és árnyalt képet nyújtsunk Kínáról, amely felülmúlja a meglévő források mélységét és pontosságát.
Kína történelme egy lenyűgöző utazás az időben, amely a mitikus Xia-dinasztiától a modern Kínai Népköztársaságig ível. A sárga folyó mentén kialakult korai civilizációk lefektették a kínai kultúra alapjait, amelyeket a későbbi dinasztiák továbbfejlesztettek és gazdagítottak. A Shang-dinasztia (kb. Kr. e. 1600-1046) volt az első, amelyről írásos emlékek maradtak fenn, bronzművészetük és jóslási technikáik révén. A Zhou-dinasztia (kb. Kr. e. 1046-256) idején alakult ki a feudális rendszer és olyan befolyásos filozófiai irányzatok, mint a konfucianizmus és a taoizmus, amelyek mindmáig meghatározzák a kínai gondolkodást és társadalmat.
A Qin-dinasztia (Kr. e. 221-206) alatt Kína először egyesült egy központi hatalom alatt Qin Shi Huangdi császár vezetésével. Ebben az időszakban kezdték építeni a kínai nagy falat, és egységesítették az írást, a mértékegységeket és a pénzt. A Han-dinasztia (Kr. e. 206 – Kr. u. 220) a kínai civilizáció aranykorának tekinthető, a konfucianizmus állami ideológiává vált, a Selyemút megnyílt, elősegítve a kereskedelmet és a kulturális cserét Kelet és Nyugat között. A Han-dinasztia bukását követően Kína több kisebb királyságra esett szét, egy időszak, amelyet a Három Királyság kora néven ismerünk.
A Tang-dinasztia (618-907) egy újabb virágzó korszakot hozott Kína számára. A buddhizmus elterjedt, a költészet és a művészetek virágoztak, a főváros, Chang’an a világ egyik legnagyobb és legkozmopolitább városa volt. A Song-dinasztia (960-1279) idején a gazdaság tovább növekedett, a tudomány és a technológia jelentős fejlődésen ment keresztül (pl. a nyomtatás, a puskaport). A Song-dinasztiát a mongol hódítás döntötte meg, amely a Yuan-dinasztia (1271-1368) megalapításához vezetett.
A Ming-dinasztia (1368-1644) alatt a kínaiak visszaszerezték uralmukat, újjáépítették a Nagy Falat, és virágoztatták a művészeteket és a kereskedelmet. A Qing-dinasztia (1644-1912) volt az utolsó kínai császári dinasztia, amelyet a mandzsuk alapítottak. Bár kezdetben virágzott, a 19. században szembe kellett néznie a nyugati hatalmak befolyásával és belső lázadásokkal, ami végül a császárság bukásához vezetett.
Az 1911-es forradalom megdöntötte a Qing-dinasztiát, és kikiáltották a Kínai Köztársaságot. Azonban az ország hosszú ideig belső konfliktusoktól és a japán inváziótól szenvedett. A kínai polgárháború végül a kommunisták győzelmével zárult, és 1949-ben Mao Ce-tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, amely egy új fejezetet nyitott Kína történelmében.
A kínai kultúra évezredek során fejlődött ki, és magában foglalja a filozófia, a művészetek, az irodalom, a zene, a konyha, a harcművészetek és sok más terület gazdag örökségét. A konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus mélyen befolyásolták a kínai értékeket és gondolkodásmódot.
A konfucianizmus, amelyet Konfuciusz (Kr. e. 551-479) tanításai alapoznak meg, a társadalmi harmóniát, a hierarchiát, a családi tiszteletet és az erkölcsi nevelést hangsúlyozza. A taoizmus, amelynek alapítója Lao-ce (valószínűleg a Kr. e. 6. században élt), a természettel való harmóniát, az egyszerűséget és a spontaneitást hirdeti. A buddhizmus, amely Indiából érkezett Kínába a Han-dinasztia idején, szintén mélyen gyökerezett a kínai kultúrában, és számos iskolája alakult ki.
A kínai művészetek rendkívül sokszínűek. A kalligráfia, a kínai írás művészete, nem csupán a kommunikáció eszköze, hanem a művészi önkifejezés magas szintű formája. A kínai festészet hagyományosan tájképeket, portrékat, virágokat és madarakat ábrázol, gyakran tusfestékkel selyemre vagy papírra. A kínai költészet hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik, olyan híres költőkkel, mint Li Bai és Du Fu a Tang-dinasztia idején. A kínai opera, különösen a pekingi opera, a zene, a tánc, a színjátszás és az akrobatika egyedi kombinációja.
A kínai konyha világszerte híres sokszínűségéről és ízletes ételeiről. Regionális konyhák sokasága létezik, mint például a csípős szecsuáni konyha, a kantoni konyha, amely a friss alapanyagokra és a természetes ízekre összpontosít, a sanghaji konyha édességével, és a pekingi konyha híres pekingi kacsájával. Az ételek elkészítése és fogyasztása mélyen gyökerezik a kínai kultúrában.
A kínai harcművészetek, mint a kung fu, a tai chi és a wing chun, nem csupán önvédelmi technikák, hanem filozófiai elveket és egészségmegőrző gyakorlatokat is magukban foglalnak. A harcművészetek a kínai kultúra szerves részét képezik, és világszerte sok követőjük van.
Kína gazdasága az elmúlt évtizedekben lenyűgöző átalakuláson ment keresztül. A Mao Ce-tung utáni reformok, különösen Deng Xiaoping vezetése alatt, a piacgazdaság felé való nyitást eredményezték, ami példátlan gazdasági növekedést generált. Kína ma a világ egyik legnagyobb gazdasága, jelentős szereplő a nemzetközi kereskedelemben és a globális ellátási láncokban.
Az 1978-ban elindított gazdasági reformok fokozatosan vezették be a piaci mechanizmusokat a korábbi tervgazdaság helyére. A különleges gazdasági övezetek létrehozása külföldi befektetéseket vonzott, és elősegítette az exportorientált növekedést. Kína belépése a Világkereskedelmi Szervezetébe (WTO) 2001-ben tovább erősítette globális gazdasági integrációját.
Kína sokáig a világ “gyártóműhelyeként” volt ismert, hatalmas mennyiségű fogyasztási cikket állítva elő a globális piac számára. Azonban az utóbbi években a hangsúly egyre inkább a technológiai innovációra helyeződik. Kína jelentős beruházásokat hajt végre a kutatás-fejlesztésbe olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a 5G, a biotechnológia és a megújuló energia.
Bár Kína gazdasági növekedése lenyűgöző volt, számos kihívással is szembe kell néznie, beleértve a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket, a környezeti problémákat és a demográfiai változásokat. A jövőbeli gazdasági fejlődésének kulcsa a fenntarthatóság, az innováció és a belső kereslet erősítése lehet.
Kína a világ legnépesebb országa, összetett és dinamikusan változó társadalommal. A gyors gazdasági fejlődés jelentős társadalmi átalakulásokhoz vezetett, beleértve a városiasodást, a jövedelmi különbségek növekedését és a modern életstílus terjedését.
Kína népessége meghaladja az 1,4 milliárd főt. A korábbi egykepolitika jelentős demográfiai hatásokkal járt, beleértve a nemek arányának eltolódását és az elöregedő társadalmat. Bár a politikát enyhítették, a demográfiai kihívások továbbra is jelentősek.
Az elmúlt évtizedekben Kína hatalmas mértékű városiasodást élt át, sok millió ember költözött vidékről a városokba munkát keresni. Ez a folyamat hatalmas városi agglomerációk kialakulásához vezetett, de egyben regionális gazdasági és társadalmi különbségeket is eredményezett az fejlettebb keleti partvidék és a kevésbé fejlett belső területek között.
Kína társadalma számos kihívással néz szembe, beleértve a jövedelmi egyenlőtlenségeket, a környezetszennyezést és a társadalmi mobilitás kérdéseit. A kormányzat törekszik ezen problémák kezelésére és egy harmonikusabb és fenntarthatóbb társadalom megteremtésére.
Összefoglalva, Kína egy rendkívül összetett és lenyűgöző ország, gazdag történelemmel, vibráló kultúrával, dinamikus gazdasággal és átalakuló társadalommal. Reméljük, hogy ez az átfogó betekintés segített jobban megérteni ezt a kulcsfontosságú globális szereplőt.
Ahhoz, hogy Kínáról még átfogóbb képet kapjunk, elengedhetetlen, hogy részletesen megvizsgáljuk az ország különböző aspektusait. A következőkben mélyebbre ásunk a történelem, a kultúra, a gazdaság és a társadalom területein, feltárva a bonyolult összefüggéseket és a legfontosabb részleteket.
A kínai birodalmi rendszer évszázadokon keresztül egy központosított bürokrácia köré épült. A császár, az “Ég Fia”, elméletileg korlátlan hatalommal rendelkezett, de a tényleges irányítás nagyrészt a képzett mandarin hivatalnokok kezében volt. Ezek a hivatalnokok szigorú vizsgarendszeren, a császári vizsgákon keresztül kerültek kiválasztásra, ami elméletileg lehetővé tette a társadalmi mobilitást, bár a gyakorlatban a gazdagabb rétegeknek volt nagyobb esélyük a sikerre. A birod
A globális kereskedelem korában a kínai nagykereskedések kulcsszerepet játszanak a vállalkozások ellátásában. Legyen szó kiskereskedőről, online áruház tulajdonosról vagy nagyipari beszerzőről, a kínai piac hatalmas lehetőségeket kínál a költséghatékony és széles termékválaszték eléréséhez. Azonban a megfelelő kínai nagykereskedés megtalálása és az eredményes kommunikáció nem mindig egyszerű feladat. Ebben az átfogó útmutatóban részletesen bemutatjuk a kínai nagykereskedések elérésének legfontosabb módszereit, platformjait és stratégiáit, hogy Ön sikeresen bonyolíthassa le beszerzéseit.
Kína a világ egyik legnagyobb termelő- és exportáló országa, amely szinte minden iparágban kínál nagykereskedelmi lehetőségeket. Az alacsonyabb termelési költségek és a hatalmas gyártási kapacitás versenyképes árakat és széles termékválasztékot eredményeznek. A kínai nagykereskedelmi piac nem csupán az árak miatt vonzó, hanem a folyamatosan fejlődő technológiák és az innovatív termékek miatt is. Legyen szó elektronikai cikkekről, ruházatról, háztartási eszközökről vagy ipari alkatrészekről, Kínában szinte mindent megtalálhatunk nagykereskedelmi mennyiségben.
Számos módon felvehetjük a kapcsolatot kínai nagykereskedésekkel. A legnépszerűbbek közé tartoznak az online B2B platformok, a személyes részvétel a kereskedelmi vásárokon, valamint a közvetítők és beszerzési ügynökök igénybevétele. Mindegyik módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyeket érdemes mérlegelni a saját üzleti igényeinknek megfelelően.
Az internet forradalmasította a nemzetközi kereskedelmet, és számos online B2B (business-to-business) platform jött létre, amelyek összekötik a vevőket és a kínai nagykereskedőket. Ezek a platformok kényelmes és hatékony módot kínálnak a termékek böngészésére, a beszállítókkal való kommunikációra és a tranzakciók lebonyolítására.
A kínai kereskedelmi vásárok kiváló lehetőséget kínálnak a kínai nagykereskedőkkel való személyes találkozásra, a termékek megtekintésére és a közvetlen tárgyalásokra. Ezek a vásárok hatalmasak és specifikus iparágakra összpontosítanak.
Ha nem rendelkezik elegendő idővel vagy tapasztalattal a kínai piac feltérképezéséhez, érdemes lehet közvetítőket vagy beszerzési ügynököket igénybe venni. Ezek a szakemberek helyismerettel rendelkeznek, kapcsolatokat ápolnak a helyi beszállítókkal, és segíthetnek a termékek felkutatásában, az ártárgyalásokban, a minőségellenőrzésben és a szállításban.
A kínai beszállítókkal való hatékony kommunikáció kulcsfontosságú a sikeres üzletkötéshez. A nyelvi és kulturális különbségek néha kihívásokat jelenthetnek, de néhány alapvető irányelv betartásával áthidalhatók ezek az akadályok.
A kínai nagykereskedésekből történő beszerzés általában több lépésből áll. Fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a lépésekkel a zökkenőmentes folyamat érdekében.
Az alábbiakban néhány gyakran ismételt kérdésre adunk választ a kínai nagykereskedésekkel kapcsolatban.
A minimális rendelési mennyiség beszállítónként és termékenként eltérő lehet. Általában a gyártók nagyobb mennyiségeket várnak el, de néhány nagykereskedés kisebb tételeket is kínál.
A leggyakoribb fizetési módok közé tartozik a banki átutalás (T/T), a hitelkártya (főleg kisebb összegeknél) és az online fizetési platformok (pl. PayPal). Nagyobb összegeknél gyakran alkalmaznak akkreditívet (L/C).
A szállítás történhet tengeri úton (nagyobb mennyiségeknél gazdaságos), légi úton (gyorsabb, de drágább), vagy vasúton (bizonyos régiókba). A választás a mennyiségtől, a sürgősségtől és a költségvetéstől függ.
Fontos a szerződésben rögzíteni a minőségi követelményeket. Érdemes lehet minőségellenőrzést végeztet