A 2025-ös évben is számos olyan építmény létezik Magyarországon, amelyek megépítéséhez nincs szükség építési engedélyre. Ez jelentősen leegyszerűsítheti és felgyorsíthatja bizonyos építési munkálatokat. Ebben a részletes útmutatóban áttekintjük, hogy melyek ezek az építmények, milyen feltételekkel építhetők engedély nélkül, és mire érdemes odafigyelni a tervezés és kivitelezés során.
Az építési engedély nélkül végezhető munkálatok ismerete több szempontból is kulcsfontosságú. Egyrészt időt és pénzt takaríthatunk meg az engedélyezési eljárás elkerülésével. Másrészt fontos, hogy tisztában legyünk a hatályos jogszabályokkal annak érdekében, hogy elkerüljük a későbbi jogi problémákat és szankciókat. A nem engedélyköteles építményekre is vonatkozhatnak bizonyos előírások, például a helyi építési szabályzatok, ezért a tájékozódás elengedhetetlen.
A Magyarországon érvényes építési szabályokat elsősorban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), valamint az ehhez kapcsolódó kormányrendeletek határozzák meg. Ezek a jogszabályok részletezik, hogy mely építési tevékenységek engedélykötelesek és melyek nem. A 2025-ös évre vonatkozóan is ezek a fő irányadók, bár kisebb módosítások előfordulhatnak, ezért mindig érdemes a legfrissebb rendelkezéseket figyelemmel kísérni.
Számos olyan építmény létezik, amelynek megépítéséhez általában nem szükséges építési engedély. Nézzük meg a leggyakoribbakat:
A kertekben gyakran találkozhatunk olyan kisebb építményekkel, amelyek nem igényelnek engedélyt. Ide tartoznak például:
Bizonyos méretet meg nem haladó kerti tárolók és szerszámoskamrák engedély nélkül építhetők. A pontos méreteket a vonatkozó rendeletek határozzák meg, de általában a néhány négyzetméteres alapterületű, nem lakhatásra szolgáló építmények tartoznak ide. Fontos azonban megjegyezni, hogy a telek beépítettségére vonatkozó szabályokat ilyenkor is figyelembe kell venni.
A könnyűszerkezetes kerti pavilonok és pergolák, amelyek nem rendelkeznek zárt falakkal, sok esetben szintén engedély nélkül felállíthatók. Itt is a méret és a szerkezet játssza a főszerepet. Egy masszívabb, alapozott pavilon már engedélyköteles lehet.
A kisebb méretű, nem állandó alapozással rendelkező grillsütők és kerti tűzrakóhelyek általában nem igényelnek engedélyt. Azonban a biztonsági előírásokat, például a tűzvédelmi távolságokat ilyenkor is be kell tartani.
A telekhatáron épülő kerítések egy része szintén engedély nélkül létesíthető. A szabályozás itt összetettebb lehet, függően a kerítés magasságától, anyagától és attól, hogy közterülettel határos-e a telek. Általában az 1-2 méter magas, nem tömör kerítések építése nem engedélyköteles, de érdemes a helyi önkormányzatnál tájékozódni a pontos szabályokról.
A telekhatáron belül épülő kerítések szinte kivétel nélkül engedély nélkül létesíthetők, amennyiben nem érintenek közműveket vagy más védett területeket.
Számos más kisebb építmény is létezik, amelyek engedélymentesek lehetnek:
Bizonyos feltételek mellett a tetőre szerelt napkollektorok és napelemek telepítése nem engedélyköteles. A méret, a teljesítmény és az épület jellege befolyásolhatja a szabályozást, ezért érdemes előzetesen tájékozódni.
A lakóépületekhez tartozó légkondicionáló kültéri egységeinek felszerelése általában nem engedélyköteles, amennyiben az nem jár az épület tartószerkezetének jelentős átalakításával.
A könnyűszerkezetes árnyékolók, napellenzők és szélfogók felszerelése sok esetben szintén engedély nélkül történhet.
Annak ellenére, hogy bizonyos építmények engedély nélkül építhetők, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek semmilyen szabályok. Az alábbiakra mindenképpen érdemes odafigyelni:
A helyi építési szabályzatok (HÉSZ) önkormányzati rendeletek, amelyek részletesen szabályozzák az építési tevékenységet az adott településen. A HÉSZ tartalmazhat olyan előírásokat, amelyek befolyásolják az engedély nélkül építhető építmények méretét, elhelyezkedését és anyaghasználatát. Ezért mindig érdemes tájékozódni a helyi önkormányzatnál a HÉSZ rendelkezéseiről.
Az engedély nélkül építhető építmények is befolyásolhatják a telek megengedett beépítettségét. Fontos ellenőrizni, hogy az új építmény elhelyezésével nem lépjük-e túl a telekre vonatkozó beépítettségi határértékeket.
Az engedély nélkül épülő építmények sem sérthetik a szomszédok jogait. Például egy kerítés építésekor figyelembe kell venni a telekhatárt és a szomszédos ingatlan használatát.
Minden építmény esetében be kell tartani a vonatkozó biztonsági előírásokat, különösen a tűzbiztonsági és balesetvédelmi szabályokat.
A legbiztosabb módja annak, hogy megtudjuk, egy adott építmény építéséhez szükséges-e engedély, ha tájékozódunk a helyi építési hatóságnál (általában a települési önkormányzat építésügyi osztályán). Ők tudnak pontos felvilágosítást adni a helyi szabályozásról és az egyedi esetre vonatkozó előírásokról.
Emellett számos online forrás is rendelkezésre áll, ahol tájékozódhatunk az építési szabályokról. A Magyar Közlönyben megjelenő jogszabályok, valamint az építésüggyel foglalkozó szakmai portálok hasznos információkkal szolgálhatnak.
2025-ben is számos olyan építmény létezik, amelynek megépítéséhez nem szükséges építési engedély. Ide tartoznak többek között a kisebb méretű kerti építmények, bizonyos kerítések és egyéb könnyűszerkezetes létesítmények. Azonban fontos megjegyezni, hogy az engedélymentesség nem jelenti a szabályok figyelmen kívül hagyását. A helyi építési szabályzatok, a telek beépítettsége, a szomszédjogok és a biztonsági előírások ilyenkor is érvényesek. A legbiztosabb, ha az építkezés megkezdése előtt tájékozódunk a helyi építési hatóságnál a pontos szabályokról.
A teljesség igénye nélkül, részletesebben felsoroljuk azokat az építményeket, amelyek bizonyos feltételek mellett építési engedély nélkül létesíthetők 2025-ben:
A 3 méternél nem magasabb, legfeljebb 6 m² alapterületű kerti építmények, mint például szerszámtárolók, nem igényelnek építési engedélyt. Fontos, hogy ez az építmény nem szolgálhat lakhatásra.
A meglévő épülethez közvetlenül csatlakozó, legfeljebb 4,5 méter magasságú és 15 m² vízszintes vetületű előtetők, védőtetők építése sem engedélyköteles.
A szabadon álló, legfeljebb 6 négyzetméter alapterületű és 3 méter magas kerti lugasok, szaletlik és pavilonok építéséhez nincs szükség engedélyre.
A játszótéri eszközök (pl. hinta, csúszda) és a kerti bútorok elhelyezése nem engedélyköteles.
A kisebb méretű, nem állandó alapozással rendelkező kerti épített tűzrakóhelyek létesítése sem igényel engedélyt.
A meglévő épület tetőfelületére szerelt napkollektorok és napelemek bizonyos feltételek mellett (pl. nem haladja meg a tető teherbírását) engedély nélkül telepíthetők.
A lakóépülethez tartozó légkondicionáló berendezés kültéri egységének elhelyezése általában nem engedélyköteles.
A telekhatáron belül épülő kerítések, valamint a nem közterülettel határos telkek közötti kerítések építése nem engedélyköteles.
A könnyűszerkezetes fóliasátrak bizonyos méretig engedély nélkül felállíthatók.
A növényházzal egybeépített, nem lakás céljára szolgáló kisebb tárolók is lehetnek engedélymentesek.
A mobilházak, amennyiben nem minősülnek az Étv. szerint épületnek (pl. kerekeken állnak, nem tartósan rögzítettek), nem engedélykötelesek.
Bizonyos méretet meg nem haladó reklámtáblák és cégérek elhelyezése sem engedélyköteles.
Az engedélymentes építkezés azt jelenti, hogy semmilyen engedély vagy bejelentés nem szükséges a munkálatok megkezdéséhez. A bejelentésköteles építkezés esetében a munkálatok megkezdése előtt be kell jelenteni a szándékot az illetékes építési hatóságnál, de nem szükséges teljes körű építési engedélyt kérni.
A hatályos építési jogszabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg. Emellett az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) honlapján is megtalálhatók a releváns dokumentumok.
A legbiztosabb, ha felveszi a kapcsolatot a helyi építési hatósággal és tájékoztatást kér az adott építménnyel kapcsolatban.
A jövő építkezéseiben egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és az egyszerűsítés. Az engedély nélkül építhető építmények lehetőséget teremtenek arra, hogy gyorsabban és költséghatékonyabban valósítsunk meg bizonyos projekteket, miközben a környezeti szempontokat is
Magyarországon az építési tevékenység jelentős részét jogszabályok, köztük az építésügyi törvény és kapcsolódó rendeletek szabályozzák. Ezen szabályozás célja a biztonságos, esztétikus és a környezeti szempontokat figyelembe vevő épített környezet kialakítása. Azonban előfordulhat, hogy valaki építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez építési munkálatokat. Ebben az esetben számos jogi következménnyel kell számolni. Cikkünk átfogó képet nyújt az építési engedély nélkül emelt építményekkel kapcsolatos elévülési kérdésekről, a lehetséges jogi lépésekről és a teendőkről.
Ahhoz, hogy megértsük az építési engedély nélküli építkezés következményeit, először tisztáznunk kell, hogy mely építési munkálatokhoz szükséges engedély. A vonatkozó jogszabályok részletesen felsorolják ezeket az eseteket. Általánosságban elmondható, hogy új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, valamint bizonyos tartószerkezeti munkálatok engedélyhez kötöttek. Vannak azonban olyan kisebb munkálatok, amelyek nem igényelnek építési engedélyt, csupán bejelentési kötelezettség áll fenn, vagy éppen semmilyen hatósági eljárás nem szükséges.
Fontos megjegyezni, hogy az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek köre időről időre változhat, ezért mindenképpen érdemes tájékozódni az aktuális jogszabályokról és szükség esetén konzultálni szakemberrel.
Ha valaki építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez építési munkálatokat, az számos jogi következménnyel járhat. Ezek a következmények lehetnek szabálysértési eljárás, bírság kiszabása, vagy akár az építmény bontásának elrendelése.
Az építési engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő építkezés szabálysértésnek minősül. Az építésügyi hatóság hivatalból vagy bejelentés alapján eljárást indíthat. A szabálysértési eljárás célja a jogsértő állapot megszüntetése és a felelős személy vagy szervezet felelősségre vonása.
Az építésügyi hatóság az engedély nélkül építkezővel szemben építésügyi bírságot szabhat ki. A bírság mértéke függ az építmény jellegétől, méretétől, a jogsértés súlyosságától és az eljárás során tanúsított magatartástól. A bírság összege jelentős lehet, elérheti az építmény értékének jelentős százalékát is.
A legsúlyosabb következmény az építmény bontásának elrendelése. Erre akkor kerülhet sor, ha az építmény jogellenesen épült, nem felel meg a hatályos építési előírásoknak, vagy ha a legalizálása nem lehetséges. A bontási kötelezettség a tulajdonost terheli, és a bontás költségei is őt terhelik.
Bizonyos esetekben lehetőség van az engedély nélkül épült építmény utólagos legalizálására. Ehhez be kell nyújtani a szükséges terveket és engedélyeket, és az építménynek meg kell felelnie a hatályos építési előírásoknak. A legalizálási eljárás díjköteles, és nem minden esetben sikeres.
Az elévülés egy jogi fogalom, amely azt jelenti, hogy egy bizonyos idő elteltével a hatóság már nem érvényesítheti a követelését vagy nem indíthat eljárást egy jogsértéssel kapcsolatban. Az építési engedély nélkül épült építmények esetében is felmerülhet az elévülés kérdése, azonban ez egy összetett terület, és nem minden esetben következik be automatikusan az idő múlásával.
A szabálysértésekről szóló törvény értelmében az építésügyi szabálysértések elévülési ideje egy év a szabálysértés elkövetésétől számítva. Ez azt jelenti, hogy ha az építésügyi hatóság egy éven belül nem indít eljárást az engedély nélküli építkezés miatt, akkor a szabálysértés miatt már nem lehet szankciót alkalmazni (pl. bírságot kiszabni).
Ha Ön olyan helyzetben van, hogy építési engedély nélkül végzett építési munkálatokat, a legjobb, amit tehet, hogy proaktívan lép fel a probléma megoldására. Ennek több oka is van: elkerülheti a súlyosabb szankciókat, rendezheti az ingatlan jogi helyzetét, és megelőzheti a későbbi jogi vitákat.
A legjobb módszer a jogi problémák elkerülésére az, ha még a munkálatok megkezdése előtt tájékozódunk az engedélyezési vagy bejelentési kötelezettségről. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjünk tanácsot szakembertől. Az építési engedély beszerzése időigényes lehet, de sokkal kevesebb problémával jár, mint egy engedély nélküli építkezés utólagos rendezése.
Az építési engedély nélküli építkezés komoly jogi következményekkel járhat, beleértve a bírságot és a bontás elrendelését is. Bár a szabálysértési eljárás egy év elteltével elévülhet, a bontási kötelezettség nem. Ezért rendkívül fontos, hogy minden építési munkálat megkezdése előtt tájékozódjunk a vonatkozó szabályokról és szükség esetén beszerezzük a megfelelő engedélyeket. Ha pedig már megtörtént a jogellenes építkezés, a legjobb, ha proaktívan lépünk fel a helyzet rendezésére.
A szabálysértési eljárás az építésügyi bírság kiszabására vonatkozóan egy év elteltével elévülhet a szabálysértés elkövetésétől számítva. Azonban a bontási kötelezettség nem évül el.
Azonnal tájékozódjon a helyi építési szabályzatról, mérje fel az építmény helyzetét, és ha lehetséges, nyújtson be legalizálási kérelmet.
A jogszabályok részletesen felsorolják azokat a kisebb munkálatokat, amelyek nem engedélykötelesek. Érdemes tájékozódni az aktuális szabályozásról.
Ebben az esetben az építésügyi hatóság elrendelheti az építmény bontását.
Az építésügyi szabálysértések elévülési ideje egy év a szabálysértés elkövetésétől számítva.
Az építési engedélyezési eljárás egy többlépcsős folyamat, amelynek célja annak biztosítása, hogy az építendő vagy átalakítandó építmény megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A folyamat általában a tervezéssel kezdődik, majd a tervek jóváhagyása és az engedély kiadása következik.
Bizonyos, kevésbé jelentős építési munkálatok esetén nem építési engedély, hanem csupán bejelentés szükséges. A bejelentési eljárás általában egyszerűbb és gyorsabb, mint az engedélyezési eljárás. A bejelentést a munkálatok megkezdése előtt kell megtenni a helyi építésügyi hatóságnál.
Az építésügyi hatóság feladata az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzése és a jogszabályok érvényesítése. Ennek keretében jogosult helyszíni ellenőrzéseket végezni, dokumentumokat bekérni, határozatokat hozni és szankciókat alkalmazni.