A Forma 1 világa folyamatosan fejlődik, a technológiai innovációk pedig elengedhetetlenek a versenyképesség megőrzéséhez. Az egyik legjelentősebb ilyen innováció a Kinetikus Energia Visszanyerő Rendszer, közismert nevén KERS. Ez a rendszer forradalmasította a versenyautók teljesítményét és a versenyzés dinamikáját azáltal, hogy lehetővé tette a fékezéskor felszabaduló energia visszanyerését és későbbi felhasználását.
A KERS egy olyan hibrid rendszer, amelynek célja a versenyautó mozgási energiájának (kinetikus energiájának) visszanyerése a fékezési fázisban. A hagyományos fékrendszerek ezt az energiát hővé alakítják, ami aztán elveszik a környezet számára. A KERS ezzel szemben ezt az energiát elektromos formában tárolja, majd a pilóta egy gombnyomással ideiglenesen felhasználhatja a gyorsítás érdekében.
A KERS rendszer alapvetően három fő részből áll:
Amikor a pilóta fékezni kezd, az MGU-K generátorként működik. A kerekek lassulása által generált forgási energia az MGU-K-n keresztül elektromos energiává alakul. Ez az elektromos energia aztán az akkumulátorban vagy a szuperkondenzátorban tárolódik későbbi felhasználásra.
A pilóta egy kormányon elhelyezett gomb megnyomásával aktiválhatja a KERS rendszert. Ekkor az akkumulátorban vagy szuperkondenzátorban tárolt elektromos energia az MGU-K-t motorként hajtja meg, amely kiegészítő teljesítményt biztosít a hajtáslánc számára. Ez a többletteljesítmény kritikus lehet az előzéshez, a védekezéshez vagy a köridő javításához.
A KERS rendszert először a 2009-es Forma 1-es szezonban vezették be. Bár a kezdeti implementáció nem volt kötelező, több csapat is élt a lehetőséggel, hogy előnyt szerezzen a technológia alkalmazásával. A rendszer bevezetése jelentős lépés volt a Forma 1 számára a fenntarthatóbb és technológiailag fejlettebb motorsport irányába.
A 2009-es szezonban olyan csapatok használtak KERS-t, mint a Ferrari, a McLaren, a BMW Sauber, a Renault és a Williams. A kezdeti időszakban a technológia megbízhatósága és integrációja kihívásokat jelentett, de a potenciális előnyök nyilvánvalóak voltak. Például Lewis Hamilton a McLarennel megnyerte a Magyar Nagydíjat, ahol a KERS kulcsszerepet játszott az előzéseiben.
Az évek során a Forma 1 szabályozói finomították a KERS-re vonatkozó előírásokat. A kezdeti korlátozások után a rendszer egyre kiforrottabbá és elterjedtebbé vált. A 2014-es szezonban a hibrid hajtásláncok bevezetésével a KERS szerepe még hangsúlyosabbá vált, integrálódva az összetettebb energia-visszanyerő rendszerekbe.
Mint minden technológiai újításnak, a KERS-nek is vannak előnyei és hátrányai a Forma 1 kontextusában.
A KERS rendszer műszaki megértése elengedhetetlen a technológia teljes körű megértéséhez.
Az MGU-K egy elektromos gép, amely kettős funkciót lát el: generátorként működik a fékezés során, elektromos energiát termelve, és motorként működik az eltárolt energia visszaadásakor. Az MGU-K általában egy nagy sebességű, kefe nélküli elektromos motor, amely közvetlenül a hajtáslánchoz kapcsolódik. A hatékonyság maximalizálása érdekében az MGU-K fordulatszáma gyakran a motor fordulatszámához igazodik áttételeken keresztül.
Az energiatárolásra két fő technológiát alkalmaztak a Forma 1-ben: akkumulátorokat és szuperkondenzátorokat.
Az akkumulátorok kémiai reakciók révén tárolják az energiát. Nagy energiasűrűségük miatt képesek nagyobb mennyiségű energiát tárolni, de a töltési és kisütési sebességük általában alacsonyabb, mint a szuperkondenzátoroké.
A szuperkondenzátorok elektrosztatikus elven tárolják az energiát. Kisebb az energiasűrűségük, de sokkal gyorsabban képesek feltöltődni és kisülni, ami ideális a rövid ideig tartó, nagy teljesítményű energiaigények kielégítésére, mint amilyen a KERS aktiválása.
A Forma 1-ben a kezdeti rendszerek gyakran akkumulátorokat használtak, de a technológia fejlődésével a szuperkondenzátorok is elterjedtek a gyorsabb energiaátvitel képességük miatt.
A KERS vezérlő elektronikája kulcsfontosságú a rendszer biztonságos és hatékony működéséhez. Ez a rendszer felügyeli az energia visszanyerésének mértékét, az akkumulátor vagy szuperkondenzátor töltöttségi szintjét, valamint az energia leadásának időzítését és mértékét. A modern vezérlő rendszerek rendkívül kifinomultak, és valós időben optimalizálják a KERS működését a pilóta utasításai és a versenypálya körülményei alapján.
A KERS bevezetése jelentős hatással volt a Forma 1 versenyzésére, mind a taktikai, mind a technikai szempontból.
A pilóták a KERS-t számos taktikai célra használhatják:
A KERS bevezetése számos technikai kihívást is jelentett a csapatok számára:
A Forma 1 továbbra is a hibrid technológiák élvonalában jár, és a KERS-ből kifejlődött komplexebb energia-visszanyerő rendszerek (ERS) kulcsszerepet játszanak a modern versenyautók teljesítményében.
A jelenlegi Forma 1-es autók nem csupán KERS-sel rendelkeznek, hanem egy sokkal összetettebb ERS rendszerrel, amely két motor-generátor egységet foglal magában:
Ez a komplexebb rendszer lehetővé teszi a még hatékonyabb energia-visszanyerést és -felhasználást, tovább növelve a hibrid hajtásláncok jelentőségét a Forma 1-ben.
A Forma 1 elkötelezett a fenntarthatóság növelése mellett, és a hibrid technológiák kulcsszerepet játszanak ebben a törekvésben. A jövőben várhatóan még nagyobb hangsúlyt kap az energiahatékonyság és a fenntartható üzemanyagok használata, ami tovább fogja formálni az energia-visszanyerő rendszerek fejlődését.
A Kinetikus Energia Visszanyerő Rendszer (KERS) bevezetése mérföldkő volt a Forma 1 történetében. Nemcsak a versenyautók teljesítményét növelte, hanem elindított egy technológiai forradalmat, amely a mai komplex hibrid hajtásláncokhoz vezetett. A KERS megmutatta, hogy az energia visszanyerése és intelligens felhasználása kulcsfontosságú lehet a motorsport legmagasabb szintjén, és inspirációt adott a közúti autók hibrid technológiáinak fejlődéséhez is. A KERS öröksége továbbra is él a modern Forma 1-ben, ahol az energia-visszanyerő rendszerek a versenyképesség alapvető elemét képezik.