Az internetes kereskedelem rohamos terjedése új lehetőségeket nyitott meg a vállalkozások előtt, ugyanakkor számos adózási és jogi kérdést is felvetett. Ebben a részletes útmutatóban áttekintjük az online értékesítéshez kapcsolódó legfontosabb NAV előírásokat és adózási tudnivalókat, hogy segítsük vállalkozását a jogszerű és sikeres működésben. Célunk, hogy a lehető legátfogóbb képet nyújtsuk a témában, eloszlatva ezzel a bizonytalanságokat és segítve a tájékozott döntéshozatalt.
Az internetes kereskedelem fogalma széles körű tevékenységeket ölel fel, amelyek közös jellemzője az áruk vagy szolgáltatások online felületen történő kínálata és értékesítése. Ide tartozik a webáruházakon keresztül történő kiskereskedelem, az online aukciók, a digitális termékek (pl. szoftverek, e-könyvek) értékesítése, valamint az online szolgáltatásnyújtás is. A különböző formák eltérő adózási és adminisztratív kötelezettségeket vonhatnak maguk után, ezért fontos a tevékenység pontos besorolása.
A webáruházas értékesítés az egyik legelterjedtebb formája az internetes kereskedelemnek. Ebben az esetben a vállalkozás egy saját online felületen kínálja termékeit a vásárlók számára. Az ebből származó bevétel adóköteles, és a vállalkozásnak számos adminisztratív kötelezettségnek kell eleget tennie, beleértve a számlázást, a pénztárgép használatát (bizonyos esetekben), és a megfelelő adónemek bevallását és megfizetését (pl. áfa, társasági adó vagy egyéni vállalkozók esetén személyi jövedelemadó és járulékok).
Az online piacterek (pl. Amazon, eBay) és platformok (pl. Etsy) közvetítőként funkcionálnak az eladók és a vevők között. Ha egy vállalkozás ilyen platformokon keresztül értékesít, akkor is adófizetési kötelezettsége keletkezik a származó bevétel után. Fontos figyelembe venni, hogy a platformoknak lehetnek saját szabályzataik és díjaik, amelyek befolyásolhatják a vállalkozás bevételeit és költségeit. Emellett a platformok bizonyos esetekben adatokat szolgáltathatnak a NAV felé az ott értékesítőkről.
A digitális termékek (pl. e-könyvek, szoftverek, online tanfolyamok) és szolgáltatások (pl. online konzultáció, webdesign) értékesítése speciális adózási szabályokat vonhat maga után, különösen a nemzetközi értékesítés esetén. Az áfa szabályai például eltérhetnek a fizikai termékek értékesítésétől, és figyelembe kell venni a szolgáltatás nyújtásának helyét is az adókötelezettség megállapításakor.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt figyelmet fordít az internetes kereskedelem területére, annak dinamikus növekedése és a potenciális adóelkerülési kockázatok miatt. A NAV elvárja, hogy az online értékesítést végző vállalkozások maradéktalanul eleget tegyenek adózási és adminisztratív kötelezettségeiknek. Ennek érdekében rendszeresen ellenőrzi az online kereskedelmi tevékenységet folytatókat, és fellép a jogsértésekkel szemben.
Minden Magyarországon gazdasági tevékenységet végző jogi személynek, egyéni vállalkozónak vagy más adóalanynak rendelkeznie kell adószámmal. Ez az azonosító teszi lehetővé az adókötelezettségek teljesítését és a NAV-val való kapcsolattartást. Online értékesítés megkezdése előtt elengedhetetlen a megfelelő adóalanyiság kiválasztása (pl. áfás vagy alanyi adómentes) és az adószám igénylése, amennyiben az még nem történt meg.
Az online értékesítés során is kötelező a számla kiállítása a vevő részére. A számlának meg kell felelnie a hatályos jogszabályi előírásoknak, tartalmaznia kell többek között az eladó és a vevő adatait, a termék vagy szolgáltatás megnevezését, a mennyiségét, az egységárat, az adóalapot, az áfa mértékét és összegét, valamint a fizetési határidőt. Az elektronikus számlázás is elfogadott, amennyiben az megfelel a jogszabályi követelményeknek.
Bizonyos esetekben az online értékesítést végzőknek pénztárgépet kell használniuk. Általánosságban elmondható, hogy ha a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás készpénzben vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bankkártya) történik személyes átvételkor, akkor pénztárgépet kell alkalmazni. Az online fizetések (pl. banki átutalás, online kártyás fizetés) jellemzően nem vonják maguk után pénztárgép használatát, de érdemes minden egyedi esetet megvizsgálni a vonatkozó jogszabályok alapján.
Az internetes kereskedelmet folytató vállalkozásoknak rendszeresen adóbevallást kell benyújtaniuk és a keletkezett adót megfizetniük. Az adóbevallás gyakorisága és az adónemek (pl. áfa, társasági adó, személyi jövedelemadó) a vállalkozás formájától és az alkalmazott adózási módtól függenek. Fontos a határidők betartása és a pontos adatok közlése a bevallásokban.
Az internetes kereskedelemmel kapcsolatban számos gyakori kérdés merül fel az adózás területén. Összegyűjtöttünk néhányat ezek közül, hogy segítsünk a tájékozódásban.
A külföldre történő online értékesítés adózási szempontból összetettebb lehet. Az áfa szabályai eltérhetnek az EU-n belüli és az EU-n kívüli értékesítés esetén. Figyelembe kell venni a vevő státuszát (adóalany vagy nem adóalany) és a termék vagy szolgáltatás jellegét is. Érdemes tájékozódni a célország adószabályairól is, különösen akkor, ha rendszeres és jelentős a külföldi értékesítés.
Az online fizetések (pl. bankkártyás fizetés, átutalás, PayPal) beérkezése bevételnek minősül, amely után adófizetési kötelezettség keletkezik. A tranzakciókat megfelelően dokumentálni kell (pl. számlán rögzíteni), és a bevételeket be kell vallani az adóbevallásban. Az online fizetési szolgáltatók általában nem küldenek automatikusan adatot a NAV felé a tranzakciókról, így a vállalkozás felelőssége a pontos rögzítés.
Az internetes kereskedelemmel kapcsolatosan felmerülő költségek (pl. weboldal üzemeltetése, marketing költségek, csomagolási és szállítási költségek, online hirdetések díja) a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítások, amelyek általában elszámolhatók a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó alapjának csökkentésére. Fontos, hogy a költségeket megfelelő dokumentumokkal (pl. számlákkal) lehessen igazolni.
Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy a vállalkozásnak nem kell áfát felszámítania az értékesítései után, és nem is vonhatja le a beszerzéseihez kapcsolódó áfát. Ha egy alanyi adómentes vállalkozás online értékesít, akkor is be kell tartania a számlázási szabályokat (áfa nélkül kiállított számla) és a többi adózási kötelezettségét (pl. személyi jövedelemadó bevallás). Az alanyi adómentesség értékhatárának figyelése kiemelten fontos.
A NAV rendszeresen végez ellenőrzéseket az internetes kereskedelmet folytató vállalkozásoknál. Ezek az ellenőrzések irányulhatnak a számlázási fegyelemre, a bevételek és költségek helyes elszámolására, az adóbevallások pontosságára és a pénztárgép használatára (ahol releváns). A NAV az online elérhető adatokat (pl. weboldalak, közösségi média profilok) is felhasználhatja az ellenőrzések során.
Egy NAV ellenőrzés során a revizorok bekérhetik a vállalkozás könyvelési dokumentumait, számláit, szerződéseit és más releváns iratait. Ellenőrizhetik a bevételek rögzítésének pontosságát, a költségek elszámolásának jogszerűségét, valamint az adóbevallások helyességét. Az online értékesítés sajátosságai miatt a weboldal működését, a online fizetések dokumentálását és a fogyasztóvédelmi előírások betartását is vizsgálhatják.
A NAV ellenőrzésre való felkészülés kulcsfontosságú a zökkenőmentes folyamat és a szankciók elkerülése érdekében. Ennek magában kell foglalnia a pontos és naprakész könyvelést, a szabályos számlázást, a bevételek és költségek dokumentálását, valamint az adóbevallások határidőre történő benyújtását. Érdemes lehet könyvelő vagy adószakértő segítségét kérni a megfelelőség biztosítása érdekében.
A sikeres és jogszerű internetes kereskedelmi tevékenységhez elengedhetetlen a megfelelő adózási ismeretek birtoklása. Íme néhány gyakorlati tanács, amely segítheti vállalkozását.
Az adózási forma (pl. egyéni vállalkozás, KATA, KIVA, társasági adó) jelentősen befolyásolja az adóterheket és az adminisztratív kötelezettségeket. Érdemes alaposan mérlegelni a különböző lehetőségeket és a vállalkozás egyedi jellemzőit (pl. várható bevétel, költségek, alkalmazottak száma) a legoptimálisabb forma kiválasztásához.
A pontos könyvelés elengedhetetlen az adókötelezettségek helyes megállapításához és a NAV ellenőrzések során. Rendszeresen rögzítse a bevételeket és a költségeket, és őrizze meg a kapcsolódó dokumentumokat (számlák, szerződések stb.).
A számlázási szabályok betartása kötelező minden online értékesítő számára. Győződjön meg arról, hogy a kiállított számlák minden kötelező elemet tartalmaznak, és azokat időben eljuttatja a vevőhöz. Elektronikus száml
A borravaló fogalma évezredek óta jelen van a vendéglátásban és más szolgáltatási szektorokban, mint az ügyfelek hálájának és megelégedettségének kifejezése a nyújtott szolgáltatás minőségéért. Azonban a modern gazdaságban, különösen a digitális fizetési módok elterjedésével, a borravaló kezelése és adózása egyre összetettebbé válik. Jelen cikkünk célja, hogy részletesen feltárja a borravaló adózásának legfrissebb szabályait Magyarországon 2025-ben, mind a vállalkozások, mind a munkavállalók szemszögéből, átfogó útmutatást nyújtva a jogszabályi előírások betartásához és a helyes eljárások alkalmazásához.
Mielőtt belemerülnénk a borravaló adózásának részleteibe, fontos tisztáznunk magát a fogalmat. A borravaló olyan pénzösszeg vagy más értékű juttatás, amelyet az ügyfél önkéntesen ad a szolgáltatást nyújtó személynek vagy a vállalkozásnak a nyújtott szolgáltatásért cserébe, a kötelező fizetségen felül. Történelmileg a borravaló a vendégszeretet és a nagylelkűség megnyilvánulása volt, mára azonban sok helyen a szolgáltatók jövedelmének jelentős részét képezi.
A borravaló nem csupán készpénzben jelenhet meg. A technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már számos formája létezik:
A borravaló adózását Magyarországon több jogszabály is érinti. A legfontosabbak közé tartozik a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.), az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) és a számvitelről szóló törvény. 2025-ben a korábbi évek szabályozásaihoz képest is lehetnek finomhangolások és pontosítások, ezért kiemelten fontos a naprakész ismeretek birtoklása.
A személyi jövedelemadó szempontjából a borravaló jövedelemnek minősül, amely után adót kell fizetni. A korábbi szabályozásokhoz képest 2025-ben is érvényesül, hogy a közvetlenül a munkavállalónak adott készpénzes borravalót a munkavállalónak kell bevallania és utána adót fizetnie. Azonban a bankkártyán keresztül érkező borravaló adózása a vállalkozást is érintheti.
Ha az ügyfél közvetlenül a munkavállalónak adja át a készpénzes borravalót, akkor ez a munkavállaló jövedelmének minősül. A hatályos jogszabályok szerint a munkavállalónak ezt a jövedelmet be kell vallania a személyi jövedelemadó bevallásában, és utána a vonatkozó adókulcs szerint adót kell fizetnie. A munkáltatónak ebben az esetben nincs közvetlen adólevonási vagy bevallási kötelezettsége a készpénzes borravaló után, de a munkavállaló tájékoztatása a bevallási kötelezettségéről fontos lehet.
A bankkártyán keresztül érkező borravaló helyzete összetettebb. Ebben az esetben a borravaló először a vállalkozás számlájára érkezik. A 2025-ös szabályozások értelmében a vállalkozásnak ezt a bevételt rögzítenie kell az online pénztárgépben (ha van ilyen kötelezettsége). A kérdés az, hogy ez a borravaló a vállalkozás bevételének minősül-e teljes egészében, vagy pedig tovább kell juttatni a munkavállalóknak, akik a szolgáltatást nyújtották. A hatályos jogszabályok értelmében a bankkártyán érkező borravalót a vállalkozásnak el kell különítenie, és el kell juttatnia a munkavállalókhoz. Ezt a kifizetést a munkavállalók jövedelmének kell tekinteni, amely után személyi jövedelemadót kell fizetni.
A vállalkozásnak a bankkártyás borravaló kezelése során több kötelezettsége is van:
A munkavállaló számára a bankkártyán keresztül kapott borravaló szintén jövedelemnek minősül. Ennek adózása a munkáltató által történik a bérfizetéssel egyidejűleg. A munkáltató levonja a személyi jövedelemadót és a járulékokat a kifizetett borravaló után, hasonlóan a munkabérhez. Ez a folyamat leegyszerűsíti a munkavállaló adózási kötelezettségét, mivel a bevallást és a befizetést a munkáltató végzi el.
Az általános forgalmi adó szempontjából fontos tisztázni, hogy a borravaló része-e az adóalapnak. A hatályos jogszabályok szerint a borravaló nem minősül a termék vagy szolgáltatás adóalapjának, feltéve, hogy az önkéntes alapon kerül megfizetésre, és nem képezi a szolgáltatás kötelező díjának részét. Például, ha egy étteremben a számla tartalmaz egy kötelező szervizdíjat, az már az Áfa alapját képezi. Azonban az önkéntesen adott borravaló után nem kell Áfát fizetni.
A számvitelről szóló törvény előírásai szerint a vállalkozásoknak megfelelően dokumentálniuk kell a bevételeiket és kiadásaikat, beleértve a borravalót is. A készpénzes borravaló esetében a munkavállalók felé történő elszámolást kell megfelelően rögzíteni. A bankkártyás borravaló esetében a beérkezést és a munkavállalóknak történő továbbítást is dokumentálni kell. Ez biztosítja az átláthatóságot és a jogszabályi megfelelőséget.
A jogszabályi háttér ismerete elengedhetetlen, de a borravaló adózásának gyakorlati megértése legalább ennyire fontos a vállalkozások és a munkavállalók számára is.
A vállalkozásoknak a következő lépéseket érdemes követniük a borravaló helyes kezelése érdekében 2025-ben:
A munkavállalók számára a borravaló adózása a következőképpen alakul 2025-ben:
A szabályok jobb megértése érdekében nézzünk néhány példát a borravaló adózására 2025-ben:
Egy pincér egy este 15.000 Ft készpénzes borravalót kap közvetlenül a vendégektől. Ezt az összeget a pincérnek be kell vallania a következő évi személyi jövedelemadó bevallásában, és utána a hatályos adókulcs szerint adót kell fizetnie.
Egy étteremben egy vendég a 10.000 Ft-os számla kifizetésekor további 1.000 Ft borravalót ad bankkártyával. Ez az 1.000 Ft bekerül az étterem számlájára. Az étterem ezt az összeget elszámolja, levonja belőle a személyi jövedelemadót és a járulékokat, majd kifizeti a szolgáltatást nyújtó munkavállalónak a havi bérével együtt.
Nem, az önkéntesen adott borravaló nem képezi az Áfa alapját.
A készpénzes borravalót a munkavállalónak kell bevallania a személyi jövedelemadó bevallásában, mint egyéb jövedelmet.
A vállalkozásnak rögzítenie kell a bankkártyás borravalót, el kell különítenie, és el kell juttatnia a munkavállalókhoz, levonva az adókat és járulékokat.
A vállalkozásnak részletes nyilvántartást kell vezetnie a beérkezett és kifizetett bankkártyás borravalóról. A munkavállalóknak érdemes nyilvántartaniuk a kapott készpénzes borravalót a bevalláshoz.